Értékünk az ember, de pénz, az nincs

Még az előző uniós támogatási program, az első nemzeti fejlesztési terv részeként hirdették meg a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (Hefop) pályázatait. A hazai vállalkozások által foglalkoztatott munkatársak képzésére is lehetett támogatást kérni, ezt a pályázatot 7 milliárd forintos keretösszeggel 2005 áprilisában írták ki. (Korábban, még 2004-ben szintén jelent meg egy ilyen pályázat, de akkor csak 595 millió forintot osztottak szét). A 7 milliárdos keretet a nagy érdeklődésre tekintettel 2006 elejére 11,5 milliárd forintra emelték. Ebből az akkor áprilisi lezárást követően 10,5 milliárd forintra kötöttek szerződést, összesen 935 pályázóval.

Idén április-májusban aztán újabb fordulót bonyolítottak le, arra hivatkozva, hogy ebben az alapban 4 milliárd forint fel nem használt forrás van. Ezek a hefopos projektek voltak a legnépszerűbbek, ez indokolta források átcsoportosítását erre a célra, tudtuk meg a fejlesztési ügynökségtől. A nagy érdeklődést kiváltó pályázatnál pár nap alatt betelt a pályázható keret, így a felfüggesztés miatt csak hat nap volt a pályamunkák beadására, amire újabb 851 pályázó igényelt 5,6 milliárd forintot. Közülük eddig 487-et tartottak támogatásra jogosultnak – a forrásokat várhatóan ismét túllépik, ezúttal már pénzügyminisztériumi engedéllyel –. A nyertesek közül 25-tel kötöttek eddig szerződést, és további 400 esetben a támogatási szerződés adatainak hiánypótlását várják a nyertesektől.

Szerződés nincs, a határidő sürget

Bár egy pályázati tanácsadó szerint aggályos, hogy eddig kevés ilyen szerződést kötöttek meg, mert a közbeszerzés-köteles projekteket a nyerteseknek ez év végéig be kellene fejezniük, az NFÜ arra hívta fel a figyelmet: már a pályázati jelentkezésnek feltétele volt a lebonyolított közbeszerzési eljárás, ahol arra szükség volt. Az esetek hetven százalékánál azonban nem volt szükség egyáltalán közbeszerzésre. Ráadásul a projekteket a szerződéskötés előtt is el lehet kezdeni, hívta fel a figyelmet a fejlesztési ügynökség.

A pályázók már kezdetektől nagyon sok problémával találkoztak a Hefopban. Az egyikük azt tette szóvá, hogy noha a 2005 áprilisi pályázat kapcsán az első nyertesek neve 2005 szeptemberében vált ismertté, a pályázat kiszolgálását ellátó szervezet létrehozását csak 2006 februárjában kezdték el.

Addig a kihirdetett nyerteseknek semmiféle hasznosítható tájékoztatást nem tudtak adni, azok 2006 áprilisáig a támogatási szerződés tervezetét sem kapták meg – tájékoztatta az Indexet egy éves szinten 12-14 milliárd forintnyi beruházást gondozó, pályázatírással és pályázati tanácsadással foglaló cég (saját és későbbi pályázóik érdekében egyetlen levélírónk sem járult hozzá nevek közléséhez). Az NFÜ szerint azonban ez nem igaz, 2006-ban az egyszerűsítés érdekében csak átszervezték az akkor már 2003 óta meglévő intézményrendszert.

Kafkai helyzetek

Azonban korántsem ez volt az egyetlen probléma a Hefoppal. Egy civil szervezet vezetője arra panaszkodott: noha egy másik hefopos pályázaton még 2004-ben nyertek – velük meg is kötötték a szerződést 2005 elején –, ám máig várják a támogatás egy részét. Az 2005 szeptemberében kezdett projekt ugyan sikeresen lezárult 2007 februárjában – „a szerződésben vállalt kötelezettségünket még túl is teljesítettük”, fogalmazott a levélíró –, ám a támogatás utolsó húsz százalékát máig nem kapták meg, nem tudják, miért.

Ahogyan annak a közintézménynek a vezetője sem tudja, amely felnőttképzésre nyert ötvenmillió forintot. „A programot sikeresen lebonyolítottuk tavaly decemberben, azonban 18 millió forintot azóta sem fizettek ki, mondván, szabálytalansági eljárás alatt állunk” – írta. Szerették volna megtudni, hogy mi ez a szabálytalanság, ki, mikor és miért függesztette fel a kifizetést, hogyan lehet korrigálni, hiányt pótolni, vagy bármilyen módon továbblépni, ám „arról egyszerűen nem adnak felvilágosítást”, írta a kialakult helyzetet kafkainak mondó igazgató.

Az ilyen jellegű panaszokra a fejlesztési ügynökség csak akkor tud válaszolni, ha konkrétan tudja, hogy mely pályázó milyen pályázatáról van szó. „Anélkül, hogy tudnánk, hányszor és milyen módon panaszkodtak, próbáltak információt szerezni, nem tudjuk megmondani, hogy mi lehet a probléma és azt ki követte el, az intézményrendszer, vagy a pályázó” – tudtuk meg az NFÜ Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának illetékesétől. Abban azonban biztos, hogy ekkora késések és szabálytalansági eljárások ok nélkül nem következnek be, illetve indulnak el. A csak az intézményrendszer hibájából fakadó több hónapos késéseket már korábban felszámolták, „ha valakinek ennyit kell várnia a pénzére, annak valóban valamilyen szabálytalanságból vagy hiánypótlásból fakadó oka van”.

Mégsem volt jó a közbeszerzés?

Van olyan pályázó, aki ellen a záró beszámoló elfogadása után 16 hónappal indítottak szabálytalansági eljárást. Méghozzá arra hivatkozva, hogy „a közbeszerzési eljárás bontási ülésén a jelenlévő személyek egyike esetén fennáll a közbeszerzési törvény 9-11. paragrafuséban foglaltak megsértésének gyanúja”. Hogy konkrétan „kivel szemben milyen gyanú áll fenn, azóta sem tudjuk, a szabálytalansági eljárás azóta is tart, legalábbis másra utaló jelet nem kaptunk. Levélre, telefonra az ESZA nem válaszol” – kesereg egy levélíró.

Ez korántsem meglepő az NFÜ illetékese szerint: a hefopos nyerteseknek a szerződéseik szerint, 3-5 éves fenntartási kötelezettségük van, amivel a támogatottak vállalják azt, hogy a projekt lezárása után is indulhatnak náluk monitoringvizsgálatok, mondta az NFÜ szakértője. Ennek nagyon egyszerű oka van: szemben például egy infrastrukturális programmal, itt érdemes időnként megnézni azt, hogy például a képzésben részesült dolgozók a megszerzett képzettséggel vagy kompetenciával előrébb léptek-e a cégen belül, tehát az erre kapott, esetenként a költségek kilencven százalékát is meghaladó uniós támogatás tartósan is a kedvezményezettnél hasznosul-e, ezáltal a cég versenyképessége javult-e.

Egymilliárdos egyeztetés

Többen is panaszkodtak arra, hogy több Hefop-projekt esetén rosszul írták ki a pályázatot, és ez csak a kétéves ciklus végén derült ki. A pályázati kiírás szerint ugyanis eszközvásárlásra is lehetett volna költeni a támogatást, azonban Brüsszel ezt nem támogatta. A vállalkozói képzések támogatása között valójában azonban csak egy ilyen volt, a már említett 2004-es, 595 millió forintos pályázat , és az is csak bizonyos feltételek esetén tette lehetővé az eszközvásárlást.

Ezzel azonban nem volt semmi gond, az eszközvásárlást Brüsszel sem kritizálta. Azt az észrevételt is cáfolta a fejlesztési ügynökség, amit egyik olvasónk így foglalt össze: „Két év múlva, amikor már lezárták a projektet, kiderült, hogy nem lehetett volna támogatni. Ekkor mit csinált az ESZA? Őrült keresés, előkapartatták az összes számlát, összesítették, és mivel a pályázóknak már ki volt fizetve, és visszakérni nem lehetett, hát visszafizette a magyar állam Brüsszelnek”.

Az NFÜ azt határozottan cáfolta, hogy a magyar állam bármit visszafizetett volna ilyen okból, azt azonban elismerték, hogy az eszközvásárlást illetően egyeztetések folynak Brüsszellel a Hefop 191 milliárd forintos költségvetéséből egy megközelítőleg 1 milliárd forintos tételt illetően. Ez azonban a pályázókat egyáltalán nem érinti, és rájuk nézve semmilyen következménnyel nem jár.

Borhűtő és visszadátumozás

Az eszközvásárlás azonban nemcsak a pályázók szempontjából aggályos, hanem a pályázatkiírókéból is. „Volt olyan felsőoktatási projekt, ahol például egy borhűtő megvásárlását akarták a képzéshez kapcsolódó eszközállomány szerves részeként elszámolni” – említ egy konkrét példát az NFÜ munkatársa arra, hogy a pályázók néha tágan értelmezik a támogatás adta lehetőségeket.

Persze nem könnyítette meg a helyzetüket az sem, hogy – mint az egyik tanácsadó cég tapasztalataiból kiderült – csak 2006 áprilisában jelent meg az első hivatalos pénzügyi útmutató, ám azt 2006. január 31-re visszadátumozva tették közzé. Majd 2006 őszén ismét megjelent a pénzügyi útmutató egy újabb, ismét január 31-re visszadátumozott verziója; ezek fényében nem csoda, hogy az útmutatókban publikált igényeken messze túlnyúlik a bekért dokumentációk köre.

A pénzügyi útmutatókkal kapcsolatos felvetésre az NFÜ annyit közölt, hogy a Hefop keretében megítélt támogatások felhasználására vonatkozóan a támogatási szerződések és azok mellékletei, illetve a pályázati dokumentáció részletesen és pontosan tartalmazta az előírásokat. Az útmutatóknak az volt a céljuk, hogy praktikus gyakorlati segítséget, iránymutatást nyújtsanak a pályázóknak (miként ez a bevezetőjükben le is van írva). Valóban 2006 év elején jelentek meg az első pénzügyi útmutatók, ennek oka azonban az, hogy a 2004-2005-ös évek alatt összegyűlt megfelelő mennyiségű feldolgozható tapasztalat alapján készítették el őket. A módosításokra pedig azért volt szükség, mert a hazai és uniós pénzügyi szabályozók is változtak. A pályázók szerint persze ez még tovább bonyolítja az egyébként is „elképesztően bürokratikus” rendszert.

15 kilós részbeszámoló

Hogy mennyire bürokratikus? „Ha egy vállalat saját dolgozóit képzi tovább, egyetlen tanfolyami csoport igazolására közel húsz önálló iratot és dokumentumot kell összegyűjteni” – írta egy olvasónk. A listában szerepel mások mellett egy meghívó, naponta kitöltött jelenléti ív, fénykép, oklevél, az oklevél átvételi igazolása, tanfolyami tematika, vizsgalapok, elégedettségi kérdőív, haladási napló, munkaidő nyilvántartó lap, bérelszámolási lap, munkaszerződések, intézményi regisztrációs igazolás, felnőttképzési szerződés.

Nem csoda, hogy egy száz főt érintő átlagos középvállalati képzési projekt elszámolási dokumentációja több ezer oldalt tesz ki. Egy nagyvállalatnál, ahol nyolcszáz ember vett részt a képzésben, egy időközbeni – tehát nem is végleges – elszámolás 5000 oldalnyi, 15 kilós csomagot jelentett. Ekkora iratmennyiségben elkerülhetetlen a hiba.

Hitelesített másolat az internetről

Az egyik pályázatíró szerint azonban az is így megdöbbentő, hogy az egyik pályázó egyetlen jelentését néhány hét alatt hatszor hiánypótoltatták (egyszer például az interneten is elérhető Közbeszerzési Értesítő hitelesített példányát kérték beadni, mert a sima másolat nem volt elegendő).

A pályázók ellenőrzése valóban bonyolult folyamat, bár több pontja egyszerűbbé vált az elmúlt években – reagált az NFÜ. Így például kevesebb okiratot kell leadni, és azok egy része elektronikusan is benyújtható. A szigor azonban nem véletlen, és az NFÜ szerint a pályázók érdekeit is szolgálja. „A Hefopban akár 80-90 százalékos is lehet a támogatás mértéke, vagyis a pályázók nagyon komoly pénzeket kapnak lényegében önerő nélkül. Ezért viszont cserében valóban egy, az átlagosnál és a korábbi hazai támogatások esetében megszokottnál kétségkívül szigorúbb, rigorózusabb elszámolási rendszerben kell megfelelni” – mondta az NFÜ szakértője.

Az ügymenetet tovább lassítja, hogy a szabálytalansági eljárások menete kiszámíthatatlan, a tavaly május óta indított ilyen eljárások közül a minket megkereső pályázati tanácsadók szerint még egy sem zárult le. A pályázati tanácsadók közül egyre többen azt érzik: ügyfeleiknél a helyszíni ellenőrzések során mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtöbbet lefaragják a kifizetendő támogatásból.

Köszönöm, én nem

„Képtelenség nem gondolni arra, hogy a fent bemutatott túlszerződés miatt tudatosan és tervszerűen ’vágják meg’ a pályázókat, melyhez az indokot a papírtengerben mindig meg lehet találni” – fogalmazott egy tanácsadó. Ezt viszont az NFÜ tartja teljes képtelenségnek, mondván: a Hefop 2008. december 31-én mindenképpen lezárul, és azért is írták ki idén az újabb, már említett pályázatot, hogy abból minél több pénzt kifizethessenek, ezért tökéletesen logikátlan az állítás.

A pályázatírók ennek ellenére is aggódnak, és már nemcsak az ügyfeleik iránt érzett lojalitásból. „A végeláthatatlan, egy éven túl elhúzódó elszámolások, a hiánypótlásnak nevezett hivatali packázás, a sorozatos és következmények nélküli jogsértések egyértelmű üzenetté fordulnak át az ügyfeleinknél: az érintett 26 ügyfelünk közül 14 jelezte eddig – formális és informális módon –, hogy bár a munkánkat értékelik, de a pályázati ötlettel többet ne keressük őket” – kesergett egy, csak a Hefopból több százmillió forintra pályázó cégeket képviselő tanácsadó.