Hitellel trükköznek az állami intézmények

Az idei hiánycél teljesítése érdekében hozott kormányzati intézkedések nehéz helyzetbe hozhatnak több állami intézményt. A kiadási előirányzataik egy részének zárolása, illetve az el nem költhető források (úgynevezett maradványok) szintjének emelése arra késztetheti őket, hogy hitelfelvételből teremtsenek fedezetet kiadásaikra.

Ennek példája lehet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM). Elképzelhető ugyanis, hogy a tárca 2005-ben nem utalja át a tulajdonában levő gazdasági társaságok számára a szervezetek utolsó negyedéves, költségvetésben meghatározott működési költségét, írta nemrég a Népszabadság. A lépésre az előírt költségvetési takarékosság miatt kényszerülhet a tárca, ennek következtében pedig az rt., kft. vagy kht. formában működő társaságok a kiadásaik teljesítéséhez hitelfelvételre kényszerülhetnek.

Ugyan a szaktárca közleményében hangsúlyozza, hogy a tulajdonában levő gazdasági társaságok maradéktalanul megkapják az idei költségvetésben meghatározott támogatási összeget, a Világgazdaság úgy tudja: valószínűleg ennek egy részéhez csak jövőre juthatnak hozzá. Végleges döntés még nincs, de jelzésértékű, hogy a Világgazdaság információi szerint az érintettek az apanázs egy részének átütemezésére számítanak, és számolnak a hitelfelvétel lehetőségével is.

Maradvány pénzek

A Világgazdaság megkeresésére Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium szóvivő-helyettese azonban úgy nyilatkozott: nincsenek veszélyben a támogatási összegek. Ezt azzal magyarázta, hogy a napokban határozták meg azt az egységes maradványképzési metódust, amelynek alkalmazásával az egyes tárcáknak meg kell képezniük az év végi maradványt. (Ismert: az idei 3,6 százalékos eredményszemléletű hiánycél teljesítése miatt a kormány döntése értelmében a 2005. végi maradványösszegnek 50 milliárd forinttal meg kell haladnia a tavalyi szintet.) A kultusztárca sajátosságai miatt azonban az NKÖM és a PM hamarosan egyeztet a maradványképzés módjáról.

Mivel a társaságok nem minisztériumi támogatásból, hanem hitelből teljesítik kiadásaik egy részét, így javul a havonta közzétett pénzforgalmi költségvetési egyenleg. Ez azért van így, mert a szóban forgó szervezetek jogilag nem tekinthetők a kormányzati szektor részének. Az államháztartás szaldója csak akkor romlik, amikor a tárca kiutalja számukra a forrást, amikor viszont hitelfelvételből teremtik elő kiadásaikat, akkor ez nem érinti a pénzforgalmi szemléletben készülő kimutatást a büdzsé helyzetéről.

Szépített számok

Más a helyzet viszont az EU felé bemutatott eredményszemléletű hiány kapcsán. Az NKÖM-hez tartozó 22 gazdasági társaságból hat az eredményszemléletű metodika szerint része a kormányzati körnek, így ezek bármilyen forrásból szerzik is meg a szükséges összeget, annak elköltésekor növelik a deficitet. Amíg azonban a pénzforgalmi hiányszám minden hónap végén rendelkezésre áll, az uniós módszertan szerint készülő idei deficitadatról az első közlés 2006 márciusában esedékes, míg végleges szám csak 2007-ben lesz. Így ez a lépés szebbnek láttatja az államháztartás helyzetét a valóságosnál. A kormányzati szektorba besorolt szervezeteknél a hitelfelvétel ráadásul növeli az államadósságot is, a hitelkamatok pedig pótlólagos terhet jelentenek a büdzsének.

Egy ilyen intézkedéssel tovább romlana az államháztartási gazdálkodás átláthatósága, mutatott rá Barcza György. Az ING Bank vezető elemzője hozzátette: a hiánycsökkentés csak látszólagos, hiszen az unió felé prezentált deficit nem lesz ettől kisebb, csak a pénzforgalmi kimutatás szerint készülő szám. Azt azonban jó irányban tett lépésként lehet értékelni, hogy a kormány odafigyel a hiányra, és tartani próbálja vállalását, mondta a szakember.