Dezső
15 °C
28 °C

Hitellel Gyurcsány ellen

2007.05.09. 22:16
A hitellel rendelkező magyarországi családok átlagosan 1,9 millió forintnyi kölcsönt vettek fel, és havonta 30 ezer forintot költenek a törlesztésre, derül ki az MNB adataiból. Kölcsönt főként a jómódúak igényelnek, így a háztartásoknak csak 2-4 százaléka számít kockázatos gazdálkodásúnak. Az átlagcsalád a pénzének tíz százalékát költi törlesztésre.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint a magyar háztartások az összes rendelkezésükre álló jövedelem mintegy 10 százalékát fordítják hiteltörlesztésekre. A kölcsönt felvett háztartásokban az átlagos adósság nagysága 1,9 millió forintot tesz ki.

A hitellel rendelkező családok háztartásonként átlagosan 1,5 hitelterméket vesznek igénybe. A felvett kölcsön nyomán a havi átlagos törlesztőrészlet eléri a 30 ezer forintot, mondta Papp Mónika, a jegybank munkatársa szerdán, az MNB Klub rendezvényén. Ha csak a hitellel rendelkező háztartások jövedelmét nézzük, akkor a rendelkezésre álló jövedelem átlagosan 18 százalékát fordítja egy-egy háztartás a hitelek visszafizetésére.

Aki gazdag, több hitelt vesz fel

A Magyar Nemzeti Bank munkatársainak vizsgálatai azt is áttekintették, hogy a kormányzati megszorító csomag hogyan hat a háztartások hitelportfóliójára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magasabb jövedelmű háztartásoknál koncentrálódik a hitelállomány jelentősebb része, a kormányzati csomag negatív hatása eltérően érvényesül a különböző háztartási jövedelemkategóriákban.

A vizsgálatok rámutattak, hogy jelenleg az eladósodott magyar háztartásoknak csupán 2-4 százaléka tekinthető olyan kockázatos gazdálkodásúnak, ahol kérdésessé válhat a felvett kölcsön visszafizetése, náluk van a lakossági hitelállomány 6-13 százaléka. A háztartások rendelkezésére álló jövedelem szerint az alacsonyabb jövedelműek tekinthetők kockázatosabbnak a kölcsönök visszafizetése tekintetében annak ellenére, hogy a magasabb jövedelműek által felvett hitelek átlagos nagysága jóval jelentősebb az alacsonyabb jövedelműek által felvett kölcsönöknél.

Sokáig tart még a hitelboom

Antal Judit, a jegybank kutatója pedig arról szólt az MNB Klub előadásán, hogy a lakosság jelentős része hitelfelvétellel igyekszik "simítani" a kormányzati intézkedések negatív hatását. A negatív hatások – az inflációt is beszámítva – a jelentősebb jövedelműeknél, illetve a középső jövedelemkategóriákban legnagyobb, de a család szerkezete is nagyban befolyásolja a hatásokat.

A gázár kompenzációs rendszer eltérő mértékben befolyásolta a különböző jövedelemszinteken álló háztartások helyzetét, a magasabb jövedelműek esetében inkább negatívan hatott. A gázár-kompenzáció összhatásaként a magasabb jövedelmű családoknál 30 százalékkal nőttek meg a terhek, míg az alacsonyabb jövedelműeknél 12 százalékkal.

Vojnits Tamás, az OTP Bank igazgatója, vezető elemzője elmondta: az OTP Bank kutatásai szerint a háztartások a reáljövedelem mérséklődése mellett várhatóan valamelyest visszafogják fogyasztásukat. Ezt azonban úgy oldják meg, hogy a megtakarítások és az új hitelek iránti kereslet átmenetileg visszaesik. A szakértő szerint a lakossági hitelboommég sokáig kitart Magyarországon.

Hosszabb távon továbbra is azzal számolnak, hogy a lakossági bankhitelek aránya a GDP-hez mérten 2010-2011-ig közel 10 százalékponttal emelkedik, különösen a jelzálog alapú hitelezés iránti igény megemelkedése várható. Vojnits Tamás szerint a háztartások kamatterhe 2010-ig várhatóan a GDP 3 százaléka körül lesz Magyarországon, de a közép-kelet-európai térség más országai is hasonló tendenciát mutatnak.

  • Eladó házat keresel? Az Otthontérképen több ezer hirdetésből válogathatsz.
  • Az agglomeráció ingatlan árai tovább csökkentek, ha befektetnél vegyél lakást Budapesten!
  • Olcsóbban juthatunk ingatlanhoz az agglomerációban, érdemes megnézni az eladó házakat.