Hévíz az ország leggazdagabb települése

Változatos térképet rajzol Magyarországról a GfK vásárlóerő-kutatása, amely nemzetközi vizsgálat keretében sok tízezer más európai várossal és nagyobb közigazgatási régióval együtt több ezer települést, az összes kistérséget és valamennyi megyét vizsgálva idén is meghatározta a vásárlóerő-indexet.

Nyugati megyék az élen

A GfK Hungária Piackutató Intézet most kiadott tanulmánykötete 3144 település, valamint a főváros és 23 kerülete illetve megyék és kistérségek lakónépességének egy főre jutó vásárlóerő-indexét és az ezrelékben számított vásárlóerőt tartalmazza.

Az egy főre eső vásárlóerő tekintetében a 2002-ben még Fejér megyével holtversenyben az első helyen álló Győr-Moson-Sopron mára egyedül található a dobogón legfelső fokán (108,8), őt követi a tavalyi ezüstérmes Vas megye (103,6), míg Fejér megye (103,6) a harmadik helyre szorult. Vigaszt jelenthet ez utóbbinak, hogy központja, Székesfehérvár azért a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező magyarországi megyeszékhely maradt.

Az országos átlagnál lényegesen jobban teljesítő Budapest vásárlóereje amúgy tovább növekedett, de a 23 kerület közötti különbségek csökkentek. A kiegyenlítődés azért nem olyan mérvű, hogy veszélyeztetné a budai kerületek hegemóniáját. Továbbra is vezet a II. kerület (163,2), ezt követi a XII. kerület (161,1) és az I. kerület ( 150,3.)

A fejlesztés fontos

A vidéki Magyarország tekintetében a 2002-ben győztes Telkit és Százhalombattát mostanra megelőzte Csomád és Hévíz is. Ezek a települések közel negyven százalékkal szárnyalják túl az országos átlagot, míg a legszegényebb területek eredménye ugyanennek egyharmadát sem éri el. A sereghajtók tekintetében 2002-höz képest nem következett be változás: Csenyétét (30,3) Gilvánfa (29,2) és Kiscsécs (26,6) követi.

A Veresegyházához közeli Csomád elsősége jól példázza azt a tendenciát, hogy a kistérségekhez köthető gazdaságfejlesztés milyen nagy jelentőséggel bír a környék életében - foglalta össze a kutatás egyik fontos tapasztalatát Magyar Balázs, a GfK Hungária kereskedelmi kutatásokért felelős vezetője.

A megyék sorrendjében az országos átlaghoz viszonyított legalacsonyabb értékeket, 80–85 százalékot négyen tudhatják magukénak: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok. Közöttük az utóbbi új belépőnek számít, hiszen a két évvel ezelőtti adatokhoz képest két helyet veszített pozíciójából; ellenben nem látjuk már a lista végén Hajdú-Bihar megyét, amely két év alatt három helyet erősödött a 19 megye vásárlóerő-listáján és így a 13. helyet foglalja el.