IMF: Eddig majdnem jó, de több kell

Az IMF mind helyzetelemzésében, mind pedig a javasolt terápiát illetően javarészt azokat a megállapításokat, tanácsokat hangsúlyozza, amelyeket mérvadó közgazdászok, elemzők már korábban is megfogalmaztak. Így a nemzetközi szervezet is – több elemzőhöz és a jegybankhoz hasonlóan – úgy látja, az idei költségvetési hiánycél teljesíthető, ám jövőre is el kell érni a konvergenciaprogramban vállalt 3,2 százalékos GDP-arányos deficittervet.

Nem sétagalopp

Az pedig nem lesz sétagalopp, a kiadásokat (különösen a közszféra béreit, a költségvetési transzfereket) szigorúan féken kell tartani. Az érzékelhető kockázatok (így a nagy államadósság miatt a forint leértékelődése és a hozam-, illetve kamatemelkedés nehezítené az adósságszolgálatot; a vártnál nagyobb infláció esetén növekednének a bérek, a szociális transzferek, a nyugdíjak, az állami vállalatok támogatása; önálló veszélyforrás a MÁV is a költségvetés szempontjából) miatt pedig komoly tartalékot is kell képezni jövőre a büdzsében.

De nem elég a hiányt tovább faragni, az adóknál és a kiadási oldalon olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek már rövid távon is javítják a munkavállalási hajlandóságot, növelhetik a foglalkoztatást és így középtávon is fokozhatnák a gazdasági növekedést – hívta fel a figyelmet James Morsing, az IMF-delegáció vezetője. Érdekesség, hogy a konkrét lépéseket tekintve igen nagy hasonlóságot mutatnak az IMF ajánlásai azzal a programmal, amelyet az Oriens tanácsadó cég égisze alatt négy fiatal közgazdász a múlt héten tárt a nyilvánosság elé.

Csak a rászorulóknak adjunk rászorulóknak szánt pénzt

A Valutaalap a munkát terhelő adókat és járulékokat mérsékelné, ezt pedig az adómentességek szűkítésével és áfa-, valamint jövedéki adóemeléssel ellensúlyozná. Néhány év távlatában pedig, szintén a munkaerőteher mérséklésével egybekötve ajánlja egy érezhetőbb vagyonadó bevezetését.

A kiadási oldalon a szociális transzfereket csak a rászorulókhoz kell irányítani, a jogosultsági feltételeket szigorítani kell. Középtávon aztán az egészségügyön és az oktatáson kívül a nyugdíjrendszerben is érdemi reformokat kell végrehajtani. Utóbbi területen ez magába kell hogy foglalja a korhatár emelését, a korai nyugdíjba vonulásra való ösztönzés megszüntetését.

A Valutalap prognózisa szerint enyhén gyorsul csak a magyar gazdaság. A tavalyi 1,7 százalék után idén 2, jövőre 2,75 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani.

Jól csinálta a jegybank, hogy kamatot emelt

Az IMF delegációja határozottan kiállt amellett, hogy a jegybanknak fenn kell tartania a 3 százalékos, folyamatos inflációs célját. Emellett helyeselték az eddigi kamatemeléseket is a növekvő inflációs kockázatok láttán és úgy látják, a jövőben nem kizárt a kamatok további emelése sem. Ezeknek a megállapításoknak az a pikantériája, hogy a magyar kormány az elmúlt egy-két hétben élesen kritizálta - hol nyilvánosan, hol a színfalak mögött - az MNB monetáris politikáját, a kamatemeléseket, és értelmezési vita alakult ki a kabinet és a jegybank között az inflációs cél körül. Pár napja Veres János pénzügyminiszter újabb kirohanást intézett az MNB ellen az inflációs célt illetően.

A Valutalap harmadik ajánlása szerint javítani kell a banki kockázatkezelési gyakorlatot, a pénzügyi védőhálót a pénzügyi felügyeleti szerveknek meg kell vizsgálniuk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!