Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-3 °C
5 °C

Milliárdokat szórunk el munkára ösztönzésre

2008.06.04. 15:04
Nem tudnak számottevő eredményt felmutatni a hazai munkára ösztönző programok. A rendszeres szociális segély és közmunkaprogramok alapvetően a helyi kommunális feladatok elvégzésére, és a legszegényebb családok helyi döntések alapján történő passzív segélyezésére szolgálnak - áll az Oriens tanácsadó cég Kilábalás című tanulmányában.

Ma közel 30 jogcímen lehet különféle munkaerő-piaci támogatási formákhoz jutni, és bár az ezen célokra fordított összeget az adatok teljességének hiányában nehéz pontosan megbecsülni, az összes ilyen típusú állami kiadás a rendelkezésre álló adatok alapján nagyságrendileg 200 milliárd forintra rúg. A rendszeres szociális segély és közmunkaprogramok alapvetően a helyi kommunális feladatok elvégzésére, és a legszegényebb családok helyi döntések alapján történő passzív segélyezésére szolgálnak, nem a munkapiacra történő visszajutás támogatására – állapítják meg a holnap, csütörtökön ezer milliárd forintos kiadáscsökkentést illetve adóreformot magába foglaló programot bemutató szerzők.

A munkakínálat növelését célzó aktív munkaerő-piaci programokra fordított kiadások az elmúlt években jelentősen növekedtek: míg 2000-ben 38 mrd Ft-ot, az össze munkaerő-piaci kiadás 28 százalékát, addig 2006-ban már közel 80 milliárd forintot, az összes munkaerő-piaci költség csaknem 40 százalékát tették ki az aktív programokra fordított kiadások. Mindeközben a programokban résztvevők aránya csökkent, az ún. aktiválási ráta1 a 2000-es 19,4-ről 2006-ra 13,8 százalékra csökkent (az aktiválási rátát a programokban résztvevők száma, illetve a programokban résztvevők és a regisztrált munkanélküliek összegének hányadosa adja).

A növekvő kiadások és csökkenő részvétel azonban nem hozott magával jelentős hatékonyságnövekedést sem, a programok többsége nem tud számottevő eredményeket felmutatni az elhelyezkedési esélyek javítása tekintetében. A tanulmány szerint a munkaerő-piaci képzésekből kikerült munkanélküliek aránya 50 százalék alatt van. A közhasznú foglalkoztatásban a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás aránya nem éri el a 2 százalékot sem. Felesleges kiadásnak bizonyul a bértámogatások egy része is: a A támogatást igénybe vevő munkáltatók 20-25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az alkalmazottat támogatás nélkül is felvette volna.

Az aktív munkaerő-piaci programok növekvő költségei és a gyér eredmények a munkaerő-piaci politika átalakításának szükségességét támasztják alá – hívja fel a figyelmet a tanulmány, mely egy brit példát is bemutat, kiemelve: minden program esetében elengedhetetlen lenne annak eredményeinek mérése is, a magyar rendszerből ez is hiányzik. Angliában néhány évvel ezelőtt észlelték: a rokkantsági ellátásban részesülők száma folyamatosan nőtt. Az ellátásban részesülők átlagosan 8 évig kapják a segélyt és ezidő alatt többségük nem dolgozik. A munkaerőpiacra való visszatérést elősegíteni hivatott program három pilléren alapult. A rokkantellátást igénylők interjúk sorozatán vesznek részt az igénylést követő 2-3 hónapban. Ezután személyes tanácsadó segíti a munkába állást komplex programmal. A munkába lépők a munkába állás költségeit fedező bértámogatást kapnak. És az eredmény: a program negyedével emelte a munkábaállás valószínűségét ahhoz képest, amit a programban részt nem vevő rokkantsági ellátásban részesülők között mértek.



  • Eladnék
  • Hírek