Infláció: az áfacsökkentés átjött, a forint bekavarhat

Egy év alatt 2,3 százalékkal növekedtek az árak - tette közzé a KSH a legfrissebb inflációs adatot. Idén az elsõ három hónapban átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Egyetlen hónap alatt - 2006 februárjához viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,2 százalékkal emelkedtek. A KSH teljes jelentését itt olvashatja (pdf). A számok azt mutatják: miközben a drágulás havi üteme megugrott a múlt hónaphoz képest, az éves infláció lefelé ment, a februári éves adat még 2,5 százalék volt.

"Bánatos adat" - mondta Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese. "Nem ért meglepetés" - jelezte Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzõje. Két kutató, két vélemény az inflációs adatról, de ezt leszámítva nem sokban térnek el a kommentárok. Palócz Éva szerint szinte minden termékcsoportban egy kicsit kedvezõtlenebb az adat a vártnál, de döntõ hatása az élelmiszerárak - részben idényjellegû - alakulásának volt. A kutató szerint ugyanakkor az élelmiszerárak változása a késõbbiekben is negatívan hathat a pénzromlás ütemére, az egész Európában jellemzõ rossz idõjárás miatt erre számítani lehet.

Mégis átjött az áfacsökkentés

Kopik Tamás szerint a friss adat nem jelent igazi meglepetést, egyedül az élelmiszer ára emelkedett a vártnál nagyobb ütemben. A kutató úgy véli - és ezzel Palócz Éva is egyetért -, az adatok nem látszanak igazolni azt a gyakori állítást sem, miszerint az áfacsökkentés hatása nem jött át, azaz nem érzõdik az árakban. Ez ugyanis nem látszik az egyes termékcsoportok árindexének alakulásában sem. Palócz Éva ugyanakkor a KSH-jelentésben is szereplõ, az adócsökkentés hatásai nélkül számolt inflációs adatra hivatkozott, mely 2,3 százalék helyett 4,1 százalékos.

A forint gyengülése egyik kutató szerint sem hatott egyelõre az inflációra, és a jelenlegi 265-268 körüli euróárfolyam tartóssá válása is csak néhány tized százalékos elmozdulást jelenthet. Kopik Tamás szerint nagyobb veszélyt jelent az MNB idei, a hétfõn kelt stabilitási jelentésben közzétett 1,3 százalékos inflációs várakozására az, hogy a "a magyar infláció mesterségesen alacsonyan tartott". A kutató az energiaárakra célzott. Mint kiemelte, miközben a gáz és az olajár a világpiacon emelkedik, egy év alatt itthon a háztartási energiaárak csökkentek, 0,2 százalékkal. A GKI arra számít, hogy az új kormánynak elkerülhetetlenül hozzá kell nyúlnia a jelenlegi árakhoz, a szabályozáshoz, ez pedig jelentõsen is kihathat az idei infláció alakulására.

Külföldi kép

Londoni elemzõk szerint az utóbbi idõszak forintgyengülése még nem látszik a magyar inflációs számokban,de további jelentõs árfolyamveszteség komoly hatással lenne. A Goldman Sachs keddi elemzése szerint a jelenleg alacsony inflációs kilátást hosszabb távon felfelé mutató kockázatok terhelik. Az euró/forint árfolyam most még nincs azon szinten, hogy önmagában komoly inflációs kockázatot jelentsen, de további erõteljes forintgyengülésnek már "aránytalan" árfelhajtó hatása lenne. Ez megváltoztatná az árfolyam-várakozásokat is.

A ház kiemeli, hogy az élelmiszerár-inflációban, amely eddig nagyon kedvezõ volt, a jelek szerint most már fordulat zajlik, és ebben a szegmensben - ellátási oldalon - az árvíznek is kedvezõtlen hatása lesz. Az elemzés szerint azonban az MNB 275 forintos euróárfolyamig nem nyúl a kamathoz, ha az inflációs helyzet a jelenlegihez hasonló marad.

Ugyancsak 275-ben jelölte meg Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni részlegének feltörekvõ piaci devizastratégiáért felelõs alelnöke azt az árfolyamszintet, ahol szerinte a jegybank "már elkezdene idegeskedni", bár akkor sem elsõsorban az infláció miatt. Desbarres az MTI-nek a keddi inflációs adatismertetés után - arra a kérdésre, hogy szerinte milyen mértékû forintgyengülésnek lenne visszafordító hatása a drágulási ütem csökkenésére - azt mondta: minden árfolyamgyengülés hat valamennyire az inflációra. Járai Zsigmond jegybankelnök azonban azt az üzenetet igyekszik eljuttatni (a piacra), hogy ennek most már nincs olyan nagy mértékû inflációs átszûrõdése, mint korábban - tette hozzá.

A Crédit Suisse vezetõ elemzõje szerint érdekesebb azt megvizsgálni, hogy nagyobb mértékû forintgyengülés esetén az MNB mikor kezd el idegeskedni a devizaalapú hiteleket felvevõ háztartások és vállalatok miatt. Desbarres szerint ez az árfolyamszint feltehetõen 275 körül van.

Még mindig az áfa

A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) keddi elemzése szerint az áfa-csökkentés ismeretében aligha meglepetés az infláció erõteljes lassulása; ha valami meglepetést okozhat, az a csökkenés ütemének elmaradása az elemzõk által várttól. A DrKW azt állítja: ennek fõ oka az, hogy a kiskereskedõk jelentõs hányada "nyilvánvalóan elmulasztotta" érvényesíteni az adócsökkentés számottevõ részét a fogyasztói árakban.

A Dresdner-elemzõk szerint a maginfláció gyorsulása - a havi 0,2, az éves 0,7 volt most - viszont már annak lehet a jele, hogy az év második felében és 2007-ben vissza fog gyorsulni az infláció. A ház azzal számol, hogy a teljes termékkosárra vetített drágulási ütem az MNB 2,5-4,5 százalékos célsávjának felsõ széle felé veszi az irányt, és ennek valószínûségét növeli a legutóbbi idõszak gyors forintgyengülése.

A DrKW átszûrõdési becslése azt mutatja, hogy a forint március eleje óta végbement 4,5 százalékos gyengülése az euróval szemben önmagában 0,3 százalékpontot fog hozzáadni az inflációhoz a következõ hat hónapban. A cég elõrejelzése szerint ebben a környezetben a jegybank következõ lépése kamatemelés lesz, ráadásul jó eséllyel nagymértékû, különösen akkor, ha az euróövezeti jegybank (EKB) is tovább szigorít.