További Magyar cikkek
Idén 7,3 százalékos, 2008-ban 3,6 százalékos, 2009-ben 2,8 százalékos lehet hazánkban az éves infláció – tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése, amely hétfőn jelent meg a jegybank honlapján.
Árstabilitás 2009-re
Az MNB várakozásai erre az évre javultak, mivel az előző prognózis 7,4 százalék volt, míg 2008-ra a korábbi 3,4 százalékra romlottak 3,6 százalékra. A jegybank 2009-re most becsült először inflációt, méghozzá a 2005-ben árstabilitási szintként meghatározott 3 százalékos sávon belüli, 2,8 százalékos mértéket. Maga a jelentés úgy fogalmaz, az inflációs cél "a monetáris politika számára releváns horinzonton belül teljesülhet", az infláció jelentős csökkenése a második negyedévben kezdődhet.
Ennek érdekessége, hogy a két év múlva esedékes fogyasztóiár-emelkedésben nagyobbnak tartják a maginflációt (3,1 százalék), mint a teljes áremelkedési indexet. Erre az évre 5,7 százalékos, 2008-ra 3,4 százalékos maginflációt vár az MNB. A jegybank inflációs várakozásaiban nagyfokú bizonytalanság van, olvasható a monetáris tanács üléséről készült közleményben.
A dezinfláció lassulását az olajárak jelentős emelkedésével, ezzel párhuzamosan a gázártámogatás leépítésével magyarázza az MNB. A magasabb infláció irányába mutat a versenyszféra gyors bérkiáramlása is, amely a jegybank szerint "középtávon bizonyosan nem konzisztens az árstabilitással".
Az MNB inflációprognózisa azzal a feltételezéssel készült, hogy az euró árfolyamának éves átlaga idén 247,6 forint, jövőre és 2009-ben 246 forint lesz. A jegybank februárban még 253,8 forintos euróárral számolt.
Másként alakul a deficit
Az MNB jelentése szerint az államháztartás hiánya egészen más pályán alakul, mint ami a Brüsszelnek benyújtott konvergenciatervben szerepel. A jegybank 2007-re csupán 6 százalékos deficitet vár – az uniós statisztikának megfelelő ESA-szemlélet szerint –, míg a konvergenciaterv 6,8 százalékkal számolt.
Hasonló a jövő évi prognózis is, akkor a kormány által mondott 4,3 százalék helyett 4 százalék lehet a hiány. A 2007-re és 2008-ra vonatkozó előrejelzést az MNB a korábban vártnál gyorsabb bevételnövekedéssel indokolja. A monetáris tanács megjegyzi: a "kedvező képet azonban árnyalja, hogy a GDP-arányos bevételek hosszabb távon várható csökkenése miatt a későbbi célkitűzések teljesülését kockázatok terhelik".
A kormány által várt 2009-es 3,2 százalék helyett az MNB 3,5 százalékot mond. A monetáris tanács üléséről kiadott közlemény is kiemeli: "a költségvetés 2009-es kiadási előirányzatainak teljesüléséhez a konvergenciaprogramban foglalt célkitűzéseket megalapozó intézkedésekre van szükség".
Nem fogunk dübörögni
A jegybank előrejelzése szerint a gazdasági növekedés idén 2,5 százalékos, jövőre 2,8 százalékos, 2009-ben 3,4 százalékos lesz. A magyar gazdaság lassulását a lakossági fogyasztás visszaesésével és a fiskális konszolidációval magyarázzák.
A lakossági fogyasztásban az MNB 0,8 százalékos visszaesést vár – az első negyedéves béradatok ellenére is –, amelyet jövőre 0,6, 2009-ben 1,8 százalékos növekedés követhet. Igaz, a reáljövedelmek alakulását ezzel párhuzamosan határozza meg a jelentés. E szerint idén 2,8 százalékkal csökkennek, jövőre és 2009-ben 2,3 százalékkal nőnek a reálkeresetek.
Az export idén még dinamikusan bővülhet. Az MNB 15,3 százalékos kivitelbővülést vár, amelyhez az import 12,2 százalékos növekedése társulhat. Jövőre tovább tart az export túlsúlya az import fölött: a kivitel 11,8, a behozatal 10,7 százalékkal bővülhet. A külkereskedelem változása még 2009-ben is nagyjából egyensúlyban lesz, akkor a kivitel 9,5, a behozatal 9,4 százalékkal nőhet.
A jelentés szerint folytatódik a külső finanszírozási igény csökkenése. Ennek GDP-arányos értéke a 2005-ös 6 százalékról idén 3,3 százalékra mérséklődhet, majd jövőre már csak 2,3, míg 2009-ben 1,8 százalék lesz ez a mutató.