Rendben lassul a magyar gazdaság

Hol van már az év eleje, amikor még az elemzői prognózisok arról "vitatkoztak", hogy decemberben 5 százalék alatt vagy felett lesz-e az infláció! A Portfolio.hu polljának eredményei szerint az árdrágulás 5,5 százaléknál is magasabb lehet az év végén, vélik a szakértők, akiket elsősorban az élelmiszerfrontról érkező hírek vettek rá prognózisaik felsrófolására.

Az egy hónappal ezelőtti felméréshez képest csaknem 0,4 százalékponttal, 5,55 százalékra emelkedett az év végére várt fogyasztói árindex, miközben a szakértők hangsúlyozták az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatos bizonytalanságokat. A megugró tőzsdei jegyzésárak, a rossz terméseredmények nem sok jót vetítenek előre, ám az kérdéses, hogy valóban lesz-e tere olyan mértékű áremelésnek, amilyet a sajtóban néhány piaci szereplő beharangozott - mondja Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője.

Az a fránya élelmiszerár-drágulás

Ebből a szempontból az inflációs kilátások két pályán futnak, mondja Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője, aki a keresleti és kereskedelmi korlátok miatt alap-előrejelzésében nem számol durva áremelkedéssel, bár elismeri, vannak felfelé mutató kockázatok. Az élelmiszer-drágítási szándékok teljes megvalósulása esetén akár 1 százalékponttal is feljebb tolódhat a rövid távú inflációs pálya, számol Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője, akinek év végi 5,3 százalékos előrejelzésében még egyáltalán nincs benne az élelmiszerpiacok "nyugtalansága". Igaz, az áremelési szándékok 100 százalékos megvalósulására senki nem számít, az mégis figyelmeztető, hogy a 14 megkérdezett elemző közül öt is 6 százalék körüli decemberi árindexet vár.

Mindezek ellenére a jövő év végi várakozások alig változtak. Ebben egy sajátos statisztikai jelenség is szerepet játszik: furcsa módon minél nagyobb lesz az élelmiszerek - mindenképpen ideiglenes - ársokkja által okozott púp, annál magasabb bázist szolgáltat a jövő évi inflációs mutatóhoz. 2008 végén, 2009 elején az árindexeket emiatt akár lefelé is nyomhatja a mostani hullám - mondja Németh Dávid, az ING Bank senior elemzője. Ez a furcsa jelenség egyszer már megnyilvánult a jegybank inflációs prognózisában is, így nem kizárt, hogy ezúttal is hasonlónak lehetünk tanúi. Amennyiben a jegybank most is hasonlóképp gondolkodik, akkor az élelmiszerek idei várt drágulása nem lehet akadálya a kamatcsökkentésnek. (Ugyanakkor Bíróné Szegő Márta, a Unicredit Bank közgazdásza szerint a monetáris tanács tagjai így is találnak elég okot arra, hogy ne vágjanak a kamaton.)

A holnap megjelenő júliusi inflációs adatban érthetően jóval kevesebb a bizonytalanság. A Raiffeisen Bank optimista szakértőin kívül mindenki a 8,3-8,5 százalékos sávba várja a számot a júniusi 8,6 százalék után. Néhány kevésbé világos tényező azért itt is akad, például kérdés, mikor és miként számolja el a Központi Statisztikai Hivatal a gyógyszer- és benzinárak, illetve a roamingdíjak esését. (Utóbbit vélhetően csak augusztus-szeptemberben.) A piac ezzel együtt csaknem egységes abban, hogy nem volt nagy dezinfláció júliusban.

Ezzel nagyjából ki is rajzolódik előttünk az idei inflációs pálya: a nyári hónapok enyhe indexcsökkenése után a tavaly szeptember-októberi 2,5 százalékpontos sokk (a kiigazítási csomag árfelhajtó intézkedései) kisesése okoz jelentős zuhanást, majd az utolsó negyedév újra enyhe csökkenést, stagnálást hozhat.

Általános tanácstalanság

Jóval kevésbé egyetértő a piac a második negyedéves GDP-adattal kapcsolatban, amely szintén kedden jelenik meg. Az előrejelzések 1,8 és 2,9 százalék között szóródnak, jól mutatva a tanácstalanságot. A bizonytalanság érthető: a fő komponensek közül a fogyasztásról szinte semmit sem tudunk, de még termelési oldalon is vannak problémák, hiszen az ipar volumenalapon számolva gyengélkedett. Más kérdés, hogy ezt az első negyedévben a hozzáadott érték alapú GDP-számítás nem igazolta vissza.

Ezek a dilemmák most is tetten érhetők az elemzői prognózisokban. Szinte mindenki lassulást vár az első negyedéves 2,7-2,8 százalék után, a tavaszi ipari visszaesés és a kiskereskedelmi forgalom mélyrepülése miatt, ám a mértéket illetően nagy a homály. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a legpesszimistább: a fogyasztás zsugorodása mellett az egészségügyi kapacitásleépítés számba vétele is lefelé húzza az indexet, így 2 százalék alatti növekedést vár a szakértő. Sőt, azzal a véleményével, hogy jövőre is 3 százalék alatt maradhat a GDP-növekedés, már nincs is egyedül, Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szintén lassú fellendülést vár.

Ebből a szempontból az optimisták a vállalati beruházások második fél évben történő élénkülésében bíznak, de néhány állami nagyberuházás elszámolása is emelheti az indexet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!