További Magyar cikkek
Azzal lehetett számolni, hogy a gáz és a benzin árának emelkedése emeli az inflációt, de azt vártuk, hogy ezt más termékek és szolgáltatások ára képes ellensúlyozni – hangsúlyozta Barcza György. A K&H vezető elemzője hangsúlyozta: az energiahordozók drágulása mindenütt probléma, de jól látszik, hogy az európai országok többségében ennek nincs tovább gyűrűző, másodlagos hatása, az eurózónában most is két százalék körüli a váratlan áringadozással terhelt termékektől megtisztított maginfláció. Nálunk viszont ez a mutató is emelkedik, most 5,9 százalékos.
Hétszázalékos gázáremelés egy hónap alatt
Egy hónap alatt - 2008. áprilishoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,9%-kal emelkedtek. Ez az átlagot meghaladó növekedés meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,4%-os áremelkedésnek a következménye. Növekedett továbbá a kávé (3,1%), a baromfihús (2,8%), valamint a csokoládé, kakaó (2,3%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,7%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben (2,2%) a háztartási energia árai emelkedtek, ezen belül a vezetékes gázért átlagosan 7,0%-kal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyző mértékben (1,1%) drágultak az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,2%-kal nőtt. A ruházkodási cikkek és a szolgáltatások esetében átlag alatti (0,6-0,6%) áremelkedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk árai szintén az átlag alatt (0,3%) drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.
Kétség sem férhet hozzá, igen kellemetlen meglepetéssel szolgált a májusi inflációs adat, a piac az áprilisi, 6,6 százalék körüli fogyasztói árindexre számított, a 7 százalékos tényadat azonban sokkoló, csak januárban volt ennél hajszálnyival nagyobb az éves drágulás - kommentálta a ma megjelent inflációs adatot Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője szerint a megugrás mögötti okok között igazából nincs meglepő: az energia, az üzemanyag és az élelmiszerek körében mért drágulás húzta fel az árindexet, ezek mögött pedig globális folyamatok húzódnak meg. (A gázáremelés önmagában a 7 százalékos inflációból 0,2 százalékpontot jelentett, az üzemanyagok drágulása ugyanennyivel húzta felfele az indexet, és a drágulás újabb hulláma érte el az élelmiszereket.)
Barcza György szerint az eurózóna államainak önkontrolljával szemben szemben Magyarországon azt látjuk: mindenki, aki tud, árat emel, ezzel párhuzamosan meg persze a bérkiáramlás is egyre nagyobb. A szakértő szerint elsősorban az állami szektor árképzésével van a baj: a gázáremelésnél hiányzik a nyilvános árképlet, nem tudjuk, ténylegesen miért, mennyivel emelik a hatósági árakat. Ennél is többet számít, hogy a helyi önkormányzatok is jelentősen emelik a közszolgáltatások díjait. Mindenki igyekszik meglovagolni az inflációs hullámot, és ahelyett, hogy leszorítaná költségeit, hatékonyabbá tenné működését, egyszerűen árat emel, miközben azt, legalábbis ilyen mértékben nem indokolja az energiahordozók árának emelkedése – mondta Barcza György. Az a probléma, hogy miközben egy önkormányzat azt gondolja, a lehető legegyszerűbb megoldást választva, vagy éppen pusztán a nagyobb bevételek érdekében árat emelve ő úgysem járul hozzá az inflációhoz, és annak a gazdaságra gyakorolt hatásához, a sok elszigetelt áremelés összhatása természetesen nagyon jelentős. Barcza György szerint szükség lenne valamiféle központi kormányzati kontrollra az önkormányzati áremelések felett, a központi ellenőrzésben ugyanis érvényesíteni lehetne a kormány és a Magyar Nemzeti Bank által közösen meghatározott 3 százalékos inflációs célt. Barcza György szerint az idei év végére a korábban várt 5 helyett 5,5 százalékos lehet az infláció, és kérdéses, hogy 2009 végére sikerül-e 4 százalék alá szorítani a pénzromlás ütemét.
Tíz százalék felett a közszolgáltatások
Egy év alatt, 2007. májushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult az étolaj 69,2, a liszt 45,8, a száraztészta 23,9, a tej 22,8, a sajt 22,1, a tojás 19,8, a kenyér 18,8, valamint a baromfihús 18,6 százalékkal. A háztartási energia átlagot meghaladó 11,3%-os áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 17,5 százalékkal nőtt. Átlag alatt drágultak az egyéb cikkek (6,4%) árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,1, a gyógyszer, gyógyáru 1,8%-kal növekedett. A szeszes italok, dohányáruk (5,4%) és a szolgáltatások (5,0%) árnövekedése az átlagosnál szintén alacsonyabb volt. Ez utóbbin belül a szemétszállítás díja 11,6, a csatornadíj 10,8, a vízdíj 10,2, a távközlés 0,5%-kal drágult. A ruházkodási cikkek esetében kis mértékű áremelkedés (0,7%) volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2007. májusban.
Lesz még drágább a hús és a kenyér
Török Zoltán hangsúlyozta: a mostani adat azt is jelenti, hogy az inflációs kilátások romlottak, sokkal lassabb dezinfláció mehet végbe, mint eddig gondolta a piac, ez pedig a következő egy-két negyedévben fog még kellemetlen adatokat eredményezni. Komolyabb élelmiszerár-emelkedési hullám jöhet még, különösen a húsoknál, illetve a kenyérféléknél. Az is gyanítható, hogy az év hátralevő részében lesz még gázáremelés és a háztartási energia más formái sem húzhatják ki magukat ez alól a hatás alól. Mindezek eredőjeként év végére a fogyasztói árindex 6 százalék körülire mérséklődhet, vagyis nagyon erőtlenül, nagyon lassan enyhül az árnyomás - húzta alá a közgazdász. Hozzátette: a 2009-es, 3 százalékos inflációs cél is komoly veszélyben van, nehezen elképzelhető, hogy hármassal kezdődik majd jövőre az átlagos fogyasztói árindex, sőt, még a cél 2010-es elérése sem magától értetődő.
Kényszerpályán az MNB
A Magyar Nemzeti Bank nehéz helyzetbe került. Egyetlen eszköze az infláció megfékezésére a kamatemelés. A piac már most beárazott további fél százalékpontos emelést, Barcza György szerint arra lehet számítani, hogy a következő két kamatdöntő ülésén a monetáris tanács negyed-negyed százalékponttal emeli az így nyár közepére 9 százalékot elérő rátát.
Ennek következtében erősödhet a forint, ami kétségkívül nem segíti az exportáló hazai vállalkozásokat. Ugyanakkor, ha a jegybank nem emelné a kamatot, az olyan üzentet közvetítene a piac felé, hogy az MNB feladja saját inflációs célját, a befektetők pedig a forint elértéktelenedésétől való félelmükben eladnák forint alapú eszközeiket, jelentősen gyengítve ezzel a magyar pénzt.
Török Zoltán szerint is nőtt az esélye az újabb kamatemelésnek, gyűlnek az érvek a monetáris szigorítás mellett. A jegybank monetáris tanácsa szűk két hét múlva tartja kamatmeghatározó ülését, így nőtt a sansz arra, hogy ott az elmúlt három hónaphoz hasonlóan növeli az irányadó rátát a testület - bár addig még sok idő van, a döntés előtt még kulcsfontosságú lesz a forint árfolyamának alakulása és a keresetstatisztika.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
