Nagyobb drágulás, erőteljes lassulás

A jegybank a monetáris tanács kamatdöntésének nyilvánosságra hozatalával egy időben közzétette az MNB szakértői stábja által készített inflációs jelentést. A negyedévente kiadott tanulmányban a legnagyobb változás az inflációs pályában következett be.

Idén és jövőre rosszabb lesz

A korábban gondoltnál jóval lassabban fog mérséklődni az infláció a legfrissebb előrejelzés szerint, ám 2009-re valamivel a középtávú, 3 százalékos cél alá csökken. Az alapvető makrogazdasági folyamatok (vagyis a lassú, egyelőre lassuló ütemű gazdasági növekedés, illetve a feltételezett béralkalmazkodás) továbbra is a dezinfláció irányába mutat, de az infláció pályáját az élelmiszerárak és az olajárak elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése jelentősen megváltoztatta.

A stáb a korábbi gyakorlatának és előrejelzési szabályainak megfelelően ezeket a kínálati sokkokat jórészt átmenetinek tekintette. Így májushoz képest 2008-ban közel 1 százalékponttal emelkedett a várt inflációs pálya, míg 2009-ben az élelmiszerárak feltételezett csökkenése átmenetileg gyorsabb dezinflációt okoz. Azaz jövőre 3,6 helyett 4,5 százalékos átlagos drágulásra számíthatunk az MNB kalkulációi szerint, rá egy évre pedig 2,4 százalékos lehet az index. Az idei infláció is picivel magasabb lehet az eddig reméltnél, a kormány által várt 7 és a megelőző inflációs jelentésben jelzett 7,3 helyett elérheti a 7,6 százalékot is.

A költség és kínálati sokkokhoz történő alkalmazkodásban kulcsszerepe van a béralakulásnak. Becsléseik a béralkalmazkodás megindulására utalnak 2007 első félévében, és a szolgáltató szektor eddig tapasztalt árazási viselkedése is azt valószínűsíti, hogy a szektor termelékenységét meghaladó reálbér-növekedés átmenetinek tekinthető. Bár a lassabban mérséklődő infláció növeli a magasabb bérpálya valószínűségét, a gazdasági növekedés erőteljesebb lassulása ezzel ellentétes hatású. Így összességében nem változtattak gyors béralkalmazkodást feltételező májusi előrejelzésükön. Továbbra is arra számítanak, hogy a versenyszektor bérnövekedési üteme 2007 folyamán számottevően csökken, és 2008-2009 folyamán a középtávú inflációs célnak, valamint a hosszú távú termelékenységi tendenciáknak megfelelő szintre áll be.

Alig növekedünk

A reálgazdasági kilátások a továbbra is kedvező nemzetközi konjunktúra ellenére negatív irányba változtak, elsősorban a második negyedévre vonatkozó igen alacsony növekedési adat következtében. Míg a kedvezőtlen mezőgazdasági folyamatok alapvetően a GDP idei növekedését befolyásolják, a második negyedévre vonatkozó konjunkturális indikátorok szerint a vártnál nagyobb lassulás ennél szélesebb körű lehet: az állami szektor visszaesésén túl számos egyéb piaci szektort is érinthet. Az építőipari termelés további esése a beruházások visszafogott alakulását valószínűsíti, ami a gazdaság hosszabb távú növekedési pályáját is veszélyeztetheti. Tekintve, hogy a fogyasztás növekedése mindvégig moderált marad, ezért a várható reálgazdasági folyamatok alakulása továbbra is támogatja a dezinfláció kibontakozását, ugyanakkor érdemben nem segíti elő a hosszabb távú gazdasági felzárkózás felgyorsulását.

Hogy mit jelent ez a számok nyelvén? Jelentősen faragtak az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésükön a szakértői stáb tagjai. Eddig 2,5 százalékos expanzióra számítottak, ám most már csak 2 százalékos bővülést gyanítanak. Jövőre csak minimálisan bár, de szintén lejjebb szállították a prognózist. Ha igazuk lesz, 2008-ban 2,7 százalékos lehet a dinamika, hogy utána 3,4 százalékkal nőjön a bruttó hazai termék.