Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
2009-től életbe lép az építmény számított értékén alapuló ingatlanadó – hacsak addig nem változtatják meg a jelenlegi szabályozást –, ám a legtöbb önkormányzat valószínűleg nem kívánja bevezetni, hiszen a települések nem kötelesek a kivetésére. Ám ha mégis bevezetik ezt az adófajtát, csak a törvényben szereplő alsó és felső értékhatárok között tehetik meg.
A jogszabály az épület – ház, lakás, telek vagy kereskedelmi egység –, valamint a település – megyei jogú város, város, község – típusa szerint, megyénként, Budapesten pedig kerületenként határozza meg a minimum- és maximumértékeket, ezen belül azonban az övezetek kialakítása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.
A helyi adóhatóságok az övezeti besorolások alapján számítják ki az adó alapját, a tulajdonosoktól érkező bevallások alapján. Ezekben igen sok adat fog szerepelni, hiszen az alapterület és az érték szorzatából számított adómértéket több tényező, többek között az épület kora és anyaga, a telek előtti út minősége, sőt a garázs és az úszómedence mérete is befolyásolja.
A Világgazdaság körkérdéséből az derül ki, hogy az önkormányzatok többsége a kivárásra játszik. Az MSZP egyik, ebben a kérdésben illetékes parlamenti képviselője nem kívánt az ingatlanadóról nyilatkozni, de azt azért sejteni engedte, hogy a kérdés még nem lefutott. Ezzel arra utalt, könnyen elképzelhető, hogy a későbbiekben megváltozik a szabályozás. Azt is elmondta: semmiféle instrukciót nem adtak a szocialista vezetésű településeknek arra vonatkozóan, hogy bevezessék-e az ingatlanadót vagy sem.
Ipkovich György, Szombathely polgármestere is hasonlóan vélekedett; azt mondta lapunknak, bíznak abban, hogy később módosul a törvény, és az önkormányzatok megkapják a választás jogát a terület-, illetve értékalapú ingatlanadó között. Szombathelyen egyébként elsősorban az iparűzési adó számít a fő bevételi forrásnak. Más MSZP-s városvezetők – így Zatykó János, Komárom polgármestere – szintén ezt közölték, s kijelentették: csak akkor foglalkoznak az üggyel, ha eljön az ideje.
A szabad demokrata városvezetők sajátos helyzetben vannak, hiszen az SZDSZ támogatta a legkövetkezetesebben a kormány javaslatát. Így nem véletlen, hogy Gegesy Ferenc, Ferencváros első embere jónak tartja a parlament döntését, s nem is érti az ellenkezést, hiszen eddig sem volt kötelező megadóztatni az ingatlanokat, és ezt követően sem lesz az. Azt mondta: teljesen logikus és ráadásul igazságos is, hogy az adó alapja az adótárgy értékéhez kötődik. Ezért azt javasolja majd a képviselő-testületnek, hogy 2009-től vezessék be: telkeknél a maximális kulcsot fogja előterjeszteni, a többi ingatlan esetében pedig a 2008-as összeg inflációval növelt értékét számítják ki.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere szintén igazságosnak tartja az értékalapú ingatlanadót, és jó megoldásnak, hogy az önkormányzatok döntési jogköre számos kérdésben megmarad. A kisváros első embere azt mondta, jelenleg a településükön csak a nagyméretű ingatlanokat adóztatják meg, s ha be is vezetik 2009-től az új adófajtát, az nem fog az eddigieknél nagyobb terhet jelenteni a lakosságnak. Nagy Béla, Medgyesegyháza SZDSZ-es polgármestere viszont úgy fogalmazott: csak akkor vetnek ki helyi adót, ha a központiak csökkennek. Az ellenzéki irányítású települések vezetői jelenleg szinte kivétel nélkül azt állítják: nem kívánják bevezetni ezt a terhet.
A települések ma területalapon vetik ki a helyi építmény- és telekadót. A másik lehetőség, a korrigált forgalmi értéken történő adóztatás – ez alapesetben az illetéktörvény alapján számított érték felét jelenti – csupán négy településen működik: Érden, Németkéren, Nyíregyházán és Pakson.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
