Farolni akar az MSZP, de mi lesz hétfõn?

Mindent megpróbálnak a szocialisták, hogy valahogyan kifaroljanak abból a számukra kínos helyzetbõl, amelybe õk navigálták magukat. A mai napon - egyértelmûen a nagyobbik kormánypárt képviselõinek kezdeményezésére - a parlament önkormányzati bizottsága mondvacsinált indokkal ismét benyújtotta az adócsomaghoz azt a hétfõn az Országgyûlés többsége által már leszavazott MSZP-s indítványt, amellyel elszabotálták volna a 2009-tõl életbe lépõ, számított érték alapú ingatlanadót.

Ódzkodnak

Az ügy elõzménye, hogy nyáron az MSZP és az SZDSZ a koalíciós szerzõdés kiegészítésével megállapodott abban, hogy bevezetik az érték alapú ingatlanadót. Akkor még úgy gondolták, 2008-tól teszik, ám nem sokkal késõbb már 2009. január 1-jei hatályba lépésrõl beszéltek. A koalíciós frakciókkal történt egyeztetések után a kormány szeptemberben ennek megfelelõen nyújtotta be az adócsomagot. Vagyis 2009-tõl az lenne a helyzet, hogy ha az önkormányzat építmény- vagy telekadót akar kivetni, a mai, négyzetméter vagy korrigált forgalmi érték alapú adó helyett számított érték alapú adót vethetne ki.

Az ingatlanadótól a politikai népszerûtlenség miatt amúgy is ódzkodó MSZP azonban az adócsomag parlamenti tárgyalása során meggondolta magát, és néhány képviselõje módosító javaslatot nyújtott be az adócsomaghoz. A módosító meghagyta volna a mai kétfajta adóalap-számítási módot is a számított érték alap mellett, vagyis az önkormányzat a három adóalapszámítás között dönthetett volna 2009-tõl, ha egyáltalán építmény- vagy telekadóból szeretett volna bevételhez jutni. Ezzel lényegében visszatáncoltak volna az újfajta adókivetési módszertõl.

A módosító javaslatokról tartott hétfõi országgyûlési szavazáson azonban ez a módosító elbukott, mivel az SZDSZ összefogott az ellenzékkel és leszavazta a szocialisták indítványát. Ezért a jelek szerint minden úgy lesz, ahogyan az adócsomagban van, vagyis 2009-tõl csak számított érték alapon lehetne beszedni az építmény- és telekadót.

Technikai-e a tartalmi változtatás?

Ebbe azonban a szocialisták nem akarnak belenyugodni - ezt tükrözi a mai lépés. Az önkormányzati bizottság ugyanis a három nap múlva esedékes, az adócsomagról tartandó zárószavazás elõtt koherenciazavarra hivatkozva ismét benyújtotta a fent tárgyalt szocialista javaslatot. Így azonban elvben csak technikai szempontból szabadna korrigálni a zárószavazás elõtt álló törvényeken, vagy akkor, mert a törvény valamelyik része ellentétes annak vagy valamely más törvénynek egy másik részével. (Vagyis: amikor egy törvényhez benyújtott módosítókról szavaz a Ház, minden lényegi kérdés eldõl, és csak a tényleg technikai korrekciók miatt változhat utolsó pillanatban a jogszabálytervezet.) Ennek a módosítónak az ismételt benyújtása ezzel szemben fontos tartalmi ponton változtatná meg az adócsomagot.

Az is igaz, a koherenciazavarra történõ hivatkozás érdemi kérdésekben általánosan használt eszközzé vált a magyar gyakorlatban, a legkevésbé sem elõször nyúl hozzá sem ez a kormány, sem elõdei, sem pedig a képviselők.

Lapunk megkereste az önkormányzati bizottság szocialista elnökét. Jauernik István azzal indokolta a lépést, hogy az adócsomag vonatkozó része szerintük ellentétes az Alkotmánnyal, ezért van mód kiküszöbölni az összeütközést. Ezt azzal magyarázta, hogy ugyan az önkormányzati jogokat lehet korlátozni, de csak megfelelõ indoklással, s õk ezt ebben az esetben nem látják. Nem kellõen indokolt tehát, hogy miért kell a mai két adóalapmegállapítási mód helyett kizárólag egy harmadikat hatályossá tenni.

Ám a benyújtott adócsomagból világosan kitûnik, hogy annak általános és a konkrét paragrafusokhoz kapcsolódó részletes indoklása is bõven kitér a számított érték alapú adóalap-megállapítás magyarázatára, következményeire. (Gyõzõdjenek meg Önök is arról, hogy valóban így van-e. Érdemes megnézni a dokumentum 254-257. oldalát.)

Nem kérték

Jauernik érvelt azzal is, hogy az önkormányzatok nem kérték ezt az új adóalapszámítási módot, és jogaik csorbulnak.

A szocialista politikus felhozta azt is, hogy az önkormányzatok 2009-tõl kényszerhelyzet elõtt fognak állni. Vagy elesnek 50 milliárd forinttól - mert nem kívánják a számított érték alapján kivetni az építmény- és telekadót a mai négyzetméter vagy korrigált forgalmi érték helyett -, vagy kényszerbõl átállnak az új rendszerre. (Ma körülbelül 50 milliárd forintos bevételük származik az önkormányzatoknak az építmény- és telekadóból.)

Jauernik nem állította, hogy az új módszer több bevételt hozna a helyhatóságok konyhájára. Ráadásul a törvény indoklása kiemeli, hogy az új adószámítás igazságosabb, mint a mai két mód, ezért igazából ebbe sem nagyon kapaszkodhatnak bele a politikusok.

A hétfõ késõ délutáni zárószavazás elõtti utolsó momentum a parlament alkotmányügyi bizottságának délelõtti ülése lesz. Ott a bizottság eldönti, hogy koherenciazavar valóban fennáll-e, mondta Jauernik.