Ingatlanadó lesz, éhes a gépezet

Az ingatlanadó, amit jövőre akarnak bevezetni, most is létezik, így igazából csak a rendszer szabályozására, finomítására van szükség, mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Magyar Ingatlanszövetség csütörtöki, a CEU-n rendezett konferenciáján. Ugyanerről beszélt Herich György egyetemi docens is, aki szerint a jelenlegi helyiadó-rendszer keretében is megoldható az ingatlanok adóztatása, és csak azért nem kell az ingatlanadót bevezetni, mert a konvergenciaprogramban megígértük. "Nem ez az egyetlen, amit nem fogunk teljesíteni".

Az önkormányzatok építményadót, telekadót, kommunális adót vezethetnek be, vagyis már most is terhelik adók az ingatlanokat. Ahány önkormányzat, annyiféle adómértékkel, adóalannyal és kedvezménnyel. Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója szerint a fejlett gazdaságokban általánosan elterjedt ingatlanadónak a külföldi mintákhoz hasonlóan nálunk sem a központi, hanem az önkormányzati költségvetésbe kellene befolynia. Ehhez azonban létre kell hozni egy olyan önkormányzati szintet, ahol van értelme ezt az adót kivetni.

Vissza a járásokat!

A jelenlegi 3200 önkormányzat nagyjából felében ugyanis nincs értékelhető ingatlanvagyon, így érdemi adóbevétel sem születne. Ha a mostani önkormányzati rendszert felváltaná egy olyan, amelynek az alsó szintje az a 240-260 önkormányzat lenne, amelyek a mostani kistérségi, egykori járási logika mentén szerveződnének, akkor Bokros szerint ezen a szinten már lenne értelme bevezetni az egységes ingatlanadót.

Az ingatlanadóból várt 60-80 milliárd forintnyi bevétel Bokros szerint nem helyettesít más adóbevételeket, inkább csak kiegészítő adófajta lehet. Ezt hozta fel az ingatlanadó elleni egyik érvként Herich György egyetemi docens is.

Nem hangya-, hanem tücsökpárti

A szakember összesen kilenc pontban sorolta fel az ingatlanadó hátrányait. Szerinte az újabb adó rontaná az ország versenyképességét. Erről Nagygyörgy Tibor közgazdász azt mondta, hogy a 6 százalék körüli hozamot biztosító kereskedelmi ingatlanpiacon egy 1 százalékos adókulcs is 15 százalékos értékvesztést eredményezne –, emelné a jövedelemcentralizációt, viszont csökkentené az építőipari tevékenységet, a foglalkoztatottságot, de még a megtakarítási hajlandóságot is.

Korántsem biztos, hogy a lakossági ingatlantulajdon mögött valóban vagyon áll, sokszor az egy nagyon komoly megtakarítás eredménye. Ha ennek a megtakarításnak a többszörös adóval és illetékkel már megterhelt gyümölcsét adóztatnák újra, akkor ez nemcsak kettős adóztatást jelentene, hanem a tücsköket támogatná a gazdaságpolitika a hangyák helyett –.

Az sem biztos, hogy ha valakinek vagyona van, abból automatikusan jövedelme is származik, figyelmeztetett Herich, aki szerint az egységes ingatlanadó igazságossága is megkérdőjelezhető. "Ha van egy 160 négyzetméteres lakása egy nyugdíjasnak és Csányinak, melyiküknek jelent nagyobb terhet az egységes adó?" –. Másik igazságtalanságként az ingatlan értékesítésének szja-terhét említette, mondván, ezzel az inflációt adóztatják.

Kimennyitfizetkinekmialapján?

Az adó bevezetése előtt tisztázni kell, ki lesz az adó alanya, milyen ingatlanokra terjed ki az adó, hogyan állapítják meg az adóalapot – csak erre ötféle lehetőséget sorolt fel –, kik kaphatnak adómentességet, mi alapján állapítják meg az adó mértékét, valamint azt, hogy hová kerül az adóból származó pénz.

Szintén megválaszolatlan két alapvető kérdés a vagyoni típusú ingatlanadó bevezetéséhez: mi a vagyon és mi az ingatlan? A vagyonnak a magyar polgárjogban nincs definíciója, az ingatlannak viszont öt különböző törvényben öt különböző meghatározását adták a jogalkotók.

Drága adó, kevés bevétellel

Az ingatlanadó elleni érvek között szerepel az is, hogy az olyan bonyolult adófajta, amelynél a beszedési költségek elérik a várható adóbevétel 8-10 százalékát (a jövedelemadóknál ez az arány csak tizedszázalékokban mérhető). Ráadásul Herich György szerint a várt bevételnek csak 33 százaléka fog befolyni a helyi vagy központi kasszába például azért, mert egy vagyon meglétéből nem következik, hogy tulajdonosa fizetni is tudja utána az adót.

A szakértő szavait erősíti, hogy a tavaly bevezetett, az ingatlanadó előfutárának szánt luxusadó csúfos bukás volt. Miközben a pénzügyi kormányzat milliárdos nagyságrendű bevételt várt, Budapesten 535 bevallásból 114 millió forintnyi adóbevétel volt, a többi településen pedig sehol nem nyújtottak be ötvennél több bevallást.

Igaz az is, minden új adónak szüksége van néhány évre, hogy elfogadják az adózók. Deli Lajos, a főváros adóügyosztályának vezetője emlékeztetett arra: a fővárosnak 1992-ben, a helyi iparűzési adó első évében csak 6,4 milliárd forintja volt ebből az adónemből, de egy évvel később már 12 milliárdnyi bevételt értek el, az adózók száma megduplázódott.

Bevezetik, nem kérdés

Arra a Bokros Lajos által is említett érvre, hogy az ingatlanadóból származó 60-80 milliárd forint kevés lenne az adórendszer átalakítására, érdemi adócsökkentésre, Herich György példaként felsorolta: ennyiből a társasági adót 2 százalékponttal lehetne csökkenteni, vagy 1 százalékpontot lehetne faragni vagy az áfán, vagy az szja-n, vagy a munkáltatói, vagy a munkavállalói tb-járulékon.

Minden ellenérv és nyitott kérdés ellenére ingatlanadó lesz, mondta a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke. "Nem kérdés, hogy lesz, mert éhes a gépezet, az adó fontos a költségvetésnek". Szerinte az egész ingatlanadó annyira előkészítetlen, hogy 2008-as bevezetése nem valószínű. Maga a szövetség a konferenciára készített tanulmányában úgy fogalmaz: "Az ingatlanadó tervezett bevezetési időpontját, illetve a törvényhozás részére történő előterjesztés viszonylag rövid határidejét ismerve félő, hogy a megalapozott szakmai szempontok nem tudnak majd kellően érvényesülni".