További Magyar cikkek
Az ülésen részt vevő diplomaták és bizottsági illetékesek ugyanakkor azt is hozzátették, hogy "nem történt semmi meglepő". Mivel a magyar makrogazdasági mutatók jelentős mértékben megnövelt költségvetési hiányt mutatnak, ezért a bizottsági bírálat szükségszerű következmény. Voltaképpen inkább annyiból maradtak el a történtek egyes várakozásoktól, hogy sem a bizottsági szóbeli előterjesztésben, sem bármely tagállam felszólalásában nem merült fel esetleges szankciók lehetősége.
Korábban voltak olyan spekulációk, hogy elviekben - és hoszszabb távon - az EU kohéziós alapok átmeneti befagyasztása vagy megnyirbálása sem kizárt abban az esetben, ha valamely ország tartósan elmarad a költségvetési hiány csökkentését célzó elvárásoktól. Erre most senki nem utalt, ennek kapcsán szakértők emlékeztettek, hogy bár a jogi lehetőség valóban valamenynyi tagország felé fennáll, ám mivel még soha egyetlen ország ellen nem alkalmazták, ezért nem valószínű, hogy elsőre egy eurózónán kívüli, új tagállammal szemben vetnék be.
Almunia prezentációjára egyedül csak Caio Koch-Weser, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke, valamint az érintett magyar pénzügyminiszter reagált, további felszólalások nem hangzottak el. Az előbbi értesülések szerint "szűkszavú és tárgyszerű" volt, míg Veres János arra helyezte a hangsúlyt, hogy az elmúlt hónapok változásai nem generáltak érdemi eltérést a magyarországi reálfolyamatokban, nem keletkezett nyomukban új makrogazdasági kereslet, hanem korábbi mutatók statisztikai kiigazítására került csak sor.
Mint sajtóértekezletén a magyar miniszter utóbb elmondta, az ülésen mindenekelőtt megköszönte az Eurostatnak a - formalitásokat tekintve idő előtti - értékelést, amelyet összességében "a magyar kormány nem óhajt vitatni". A luxembourgi főigazgatóság észrevételeit "automatikusan átvezették a költségvetésen" - tette hozzá, majd kifejtette: ennek nem mond ellent, hogy magyar megítélés szerint a 2006-ra tervezett 1,4 százalékos hiánycsökkentés a lehetséges maximum, amelyet meghaladva már a növekedési pálya tarthatóságát veszélyeztetnék. Veres beszédében utalt arra is, hogy a magyar gazdaság visszatért a "beruházás- és exportvezérelt pályára", ez úgymond egyfajta biztosítékkal is szolgál a jövőbeni lépések szempontjából.