További Magyar cikkek
A magyar állam nem tett eleget uniós jogharmonizációs kötelezettségének, és nem helyezte hatályon kívül az uniós joggal ellentétes, az iparűzési adó fizetését előíró törvényeket - ez az alapja annak keresetlevélnek, melyet a Hungária Közraktározási Rt. jogi képviselői Boruzs Éva és Jarovinszkij Igor ügyvédek nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz. A cég így az uniós csatlakozás, 2004. május elseje óta befizetett iparűzési adó összegét kártérítésként követeli a magyar államtól. Jarovinszkij Igor hangsúlyozta: tudomása szerint az eddig az iparűzési adó ellen kifogást emelő cégek kizárólag az önkormányzatoknál, adóigazgatási eljárásban támadták a fizetési kötelezettséget, illetve követelték vissza a már befizetett összeget.
Kártérítés vagy visszatérítés?
A Fővárosi Bíróságra ezt megelőzően nem érkezett kereset az iparűzési adóval kapcsolatban - erősítették meg az Indexnek a Fővárosi Bíróságon. Azok a cégek, melyek eddig kétségbe vonták az adófizetési kötelezettség jogszerűségét, az érintett önkormányzatokhoz fordultak az eddig híradások szerint is. Ez egy olyan adóigazgatási eljárás, melyben elsőfokon az érintett önkormányzat, majd az azt felügyelő közigazgatási hivatal hoz határozatot. A fővárosban már 20 cég fellebbezése került a közigazgatási hivatal elé, de egyik ügyben sem született még meg a másodfokú, bíróság előtt megtámadható határozat.
Az új jogi eljárás így felgyorsítja a kérdés eldöntését, mivel a cég közvetlenül a bírósághoz fordulhat. Bár összegszerűen a befizetett adót kérik vissza - mondta Jarovinszkij Igor - nem adóvisszatérítésről, hanem kártérítésről van szó. Nem az önkormányzatot perlik ugyanis, hanem az államot: álláspontjuk szerint a fizetési kötelezettség a magyar állam hibájából, jogellenesen marad fenn az uniós csatlakozás óta, hiszen az állam nem tett eleget jogharmonizációs kötelezettségének. Azt, hogy az iparűzési adó nincs összhangban az európai uniós szabályokkal, már Kovács László, az unió vám- és adóügyi biztosa a sajtóban megerősítette - emlékeztetett az ügyvéd. A 77/338/EEC irányelv 33. cikk első bekezdése szerint a tagállamok csak egy forgalmi típusú adót tarthatnak fenn, ezért az ugyancsak forgalmi jellegű iparűzési adó ellentétes a fenti rendelkezéssel.
Mindent eldönthet a magyar bíróság
A keresetet úgy szerkesztettük meg, hogy a magyar bíróság nem pusztán a kártérítés megítéléséről, hanem arról is dönthet, hogy ügyfelünkkel kapcsolatban a jövőben fennáll-e az iparűzésiadó-fizetési kötelezettség - hangsúlyozta Jarovinszkij Igor, hozzátéve, hogy ezért vonták perbe a Fővárosi Önkormányzatot is, mellyel szemben egyébként pénzbeli követelésük nincsen. A tagállami bíróságok ugyanis amellett, hogy a luxemburgi bírósághoz fordulhatnak, ha a hazai és az uniós jog ütközését észlelik, kötelesek a magasabb rendű uniós szabályozással ellentétes hazai törvényt egyszerűen "félretenni" - mondta az ügyvéd. Erre ráadásul az eljárás során, a végső ítélettől függetlenül, bármikor lehetőség van. Az már egy másik kérdés, hogy mivel polgári perről van szó, a döntés alapvetően a felek jogviszonyában érvényesül, azaz nem általános érvényű.
Ha a perben az ügyvédek álláspontját megerősítő döntés születik, az precedens értékű lehet: ez azt jelentené, hogy a vállalkozásoknak nem az egyes, és adott esetben fizetésképtelen önkormányzatoktól, hanem az államtól is lehetőségük van visszakövetelni a már befizetett iparűzési adót, illetve a bíróság döntése nyomán a parlament a tervezetnél előbb kényszerülhet az iparűzési adó eltörlésére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
