Az iparűzési adónak nincs jövője

A Pénzügyminisztérium álláspontja az iparűzési adó kapcsán feltételezhetően a forgalmi adóra vonatkozó uniós irányelv félreértelmezésén alapul – vélekedett Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. A minap Kónya László, a tárca illetékes főosztályvezetője azzal érvelt az adónem EU-konformitása mellett a Népszabadság tudósítása szerint, hogy az uniós direktíva a közvetett adók harmonizációjáról szól, miközben az iparűzési adó közvetlen adó. Ezzel szemben az irányelv egyértelműen fogalmaz: az EU tagállamaiban csak egy forgalmi típusú adó lehet, márpedig Magyarországon jelenleg az áfa és az iparűzési adó is ilyen – mondja Oszkó. A szakember hozzátette: az adó közvetett vagy közvetlen volta a tilalmi szabály alkalmazásának önmagában nem kritériuma, sőt az Európai Bíróság már az áfához hasonlóan átháríthatónak tekintett korábban olyan adót, ahol adóáthárításról jogszabály semmilyen módon nem rendelkezett.

Nem fogadta el

Nem állja meg a helyét a főosztályvezető azon érvelése sem, miszerint a derogáció szerint 2007 végéig fennmaradhatnak az iparűzésiadó-kedvezmények, tehát az EU elfogadta ezt az adónemet – véli Oszkó Péter. Átmeneti mentességet a csatlakozási szerződés tudniillik kifejezetten csak az állami támogatásokat tiltó szabályok alól biztosít, márpedig az EB hozott olyan döntést más tagállam esetében, hogy akkor is meg kell felelni egy adónem beszedésekor minden más uniós szabálynak, ha egyébként egy konkrét szabály alkalmazása alól a tagállam átmenetileg felmentést kapott.

Az ügy fontosságát jelzi, hogy az önkormányzatoknak az idén prognózisok szerint körülbelül 330 milliárd forint bevételt jelentő adó jogszerűségét legutóbb az OTP Bank vonta kétségbe, ráadásul hazai leányvállalataival együtt – korlátozott körben – visszatérítési eljárást is kezdeményeztek.

A Deloitte-tal kapcsolatban álló cégek közül vannak, amelyek jogvitában állnak az illetékes önkormányzatokkal, vitatják az iparűzési adó jogszerűségét, de teljesítik fizetési kötelezettségüket. A PM minden helyhatóságnak eljuttatott, és lapunk birtokába került tájékoztatója szerint több önkormányzati adóhatóság jelezte, hogy több vállalkozás a helyi iparűzésiadó-bevalláshoz csatolva kiegészítő nyilatkozatot tett, amelyben az adónem jogszerűtlenségére hivatkozva a csatlakozástól eltelt időre vonatkozóan kérik a túlfizetés megállapítását. Ez döntő momentum lehet akkor, ha az EB egy kezdeményezés nyomán uniós jogba ütközőnek ítéli a szóban forgó adónemet. (Az eljárás két évig is eltarthat.)

Nem kíván fizetni

Egy osztrák példa azt mutatja, hogy noha az uniós szerv a döntés napjával azonos napon helyezett hatályon kívül egy adót, egyúttal azt is kimondta, hogy azoknak a cégeknek viszszajár a befizetett összeg, amelyek a döntés megszületéséig vitatták az adónem jogszerűségét, és ennek megfelelően jártak el – ismertette az adószakértő.

Májusban és júniusban öszszesen 79 cég jelezte a fővárosban, hogy nem kíván iparűzési adót fizetni – tájékoztatta a Világgazdaságot Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályának vezetője. Az érintettek egy részének álláspontja szerint 2004. május 1-jétől iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnt, ezért nem kívánja befizetni azt. Mások ugyanezt közölték, de fizettek, s voltak olyanok is, akik visszaigényelték a befizetett adóelőleget. A fővárosi adóhatóság írásban tájékoztatta a levélírókat, hogy az iparűzési adó jelenleg Magyarországon törvényes, s azok a vállalkozások, amelyek határidőre nem tesznek eleget adóbevallási és -fizetési kötelezettségüknek, késedelmi kamatra és mulasztási bírságra számíthatnak.

A fővárosi vállalkozások közül az a 79 cég kapta meg először a következő fizetési meghagyást, illetve adóelőleg-fizetési felszólítást, amelyik jelezte: nem kíván iparűzési adót fizetni. Így hamarosan kiderül, hogy elfogadják-e. Deli Lajos három-négy olyan vállalkozásról tud, amelyek az önkormányzat határozata ellen fellebbezve a közigazgatási hivatalhoz fordultak. Döntés még nem született. Ha az érintett cégek nem fizetnének, a főváros ötmilliárd forinttól esne el, de az ügyosztályvezető nem erre számít.

Törvénysértés

Kovács László szerint amíg az Országgyűlés nem módosítja, vagy nem törli el az iparűzési adót, addig az adófizetési kötelezettség érvényben van, annak megtagadása törvénysértő lenne. Az adóügyekben illetékes európai bizottsági tag már többször jelezte a korábbi és a jelenlegi pénzügyminiszternek a várható problémát, és javasolta, hogy kezdjen el a kormány gondolkozni az iparűzési adó nyereségadó típusú adónemmé történő átalakításáról.

Az ugyanis az érvényes áfadirektíva alapján Kovács László szerint is egyértelmű, hogy egy tagállamban csak egyféle forgalmi adó típusú közteher létezhet (ez pedig Magyarországon az áfa). Mivel a helyi iparűzési adót az árbevétel alapján vetik ki, az szintén forgalmi jellegűnek tekintendő, ez tehát a biztos véleménye szerint ellentétes az EU-szabályozással. A bizottság adó- és vámügyi főigazgatósága egy közelmúltbeli cégbejelentés alapján vizsgálja az adónem EU-konformitását, a döntéssel azonban megvárja a hasonló jellegű olasz adónemmel kapcsolatban az Európai Bíróság előtt folyó eljárás kimenetelét – ez ugyan közvetlenül nem vonatkozik majd a magyar adónemre, de precedensértékűnek lesz tekinthető.

Szakértők szerint valószínű, hogy a bíróság ennek az adófajtának a megszüntetésére kötelezi Olaszországot. Az Európai Bizottság a bírósági döntést figyelembe véve konzultációkat kezdeményez a PM-mel, valószínű tehát, hogy az adónem megszüntetését vagy átalakítását javasolja. A biztos nem tartja kizártnak a csatlakozás időpontjáig való visszamenőleges hatályt sem, ebben is az olasz adóról szóló döntés lehet irányadó.