Össztűz az iparűzési adóra

Egyre-másra látnak napvilágot olyan vélemények, hogy csak azok a vállalkozások bízhatnak korábban befizetett iparűzési adójuk visszatérítésében, amelyek az Európai Bíróság esetleges ítéletét megelőzően jogi eljárást kezdeményeztek. Vannak olyan cégek, amelyek a biztos siker reményében már nem is elégszenek meg a fellebbezéssel, és nem fizetik az adót az önkormányzatnak. A KPMG tanácsadó cég álláspontja eltér ettől: szerintük van esély arra, hogy a brüsszeli döntés nem tartalmaz majd visszamenőleges előírásokat, vagyis azok a vállalkozások, amelyek nem fizettek adót, a tartozás megtérítése mellett komoly adóbírságra is számíthatnak.

Fizetnek, de fenntartással

Felmérésünk szerint a vállalatok általában körültekintően járnak el az iparűzési adó megfellebbezését illetően: a megkérdezett, köztudottan nagy helyi adóbevétellel rendelkező önkormányzatoknál elmondták, hogy a vállalkozások közül csak igen kevesen tettek eddig ellenvéleményezési nyilatkozatot, vagy helyeztek kilátásba jogi lépéseket (bár szakértők szerint egy ilyen nyilatkozat értelme is megkérdőjelezhető, ha ugyanis adó-visszatérítési kérelemnek tekinti azt a benyújtó, akkor fölösleges kockázatot vállal). Az a kevés vállalat viszont jellemzően a nagy adófizetők közül kerül ki, de mivel a jogszabály még érvényben van, az iparűzési adó befizetését ők sem tagadták meg.

Dunaújváros önkormányzatához is befutottak ilyen nyilatkozatok, amelyeket a város nagy adófizetői közül adtak be páran - értesültünk helyi forrásból. Az önkormányzat szerint aggasztó helyzetbe sodorná őket az adó megszűnése. A jelentős ipari beruházással rendelkező településeknek több milliárd forintos kiesést, s így az önkormányzatok ellehetetlenülését okozná az iparűzési adó megszüntetése, amennyiben azt nem kompenzálnák más állami támogatással vagy adónemmel - mondta Horváth László, a dunaújvárosi polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetője. A város tavaly mintegy 3,4 milliárd forint bevételhez jutott a közel 4400 nyilvántartott vállalkozásból. A legjelentősebb adófizető - de nem biztos, hogy fellebbező - a Dunaferr Dunai Vasmű Rt., amelynek törzsrészvényeit tavaly a Donbass-Duferco Konzorcium kijelölt tagja, a Kundax AG vette meg összesen 500 millió 15 ezer 416 forint értékben. A vállalat 2004. évi konszolidált bevétele mintegy 234,5 milliárd forint volt.

Hasonló helyzetről tájékoztatták lapunkat Tiszaújvárosban és Székesfehérváron is. Az ország keleti felében fekvő település 2 ezer helyi vállalkozója összesen 2,1 milliárd forint adóbevételt hoz a városnak: itt is általában a nagy adófizetők jelezték az önkormányzat felé (neveket természetesen nem közölt a polgármesteri hivatal), hogy fenntartásaik vannak az iparűzési adóval kapcsolatban. A városban működő legnagyobb adófizető a TVK, tavalyi értékesítési árbevétele meghaladta a 175 milliárd forintot. Székesfehérváron tavaly a 6 ezer vállalkozásból mintegy 100 adta az 5,9 milliárd forint értékű iparűzési adó 90 százalékát - mondta lapunknak Nagy László, a székesfehérvári polgármesteri hivatal közgazdasági osztályának vezetője.

A legnagyobbak kifogásolják

A vállalatok tehát egyelőre óvatosak, de arra bizton számíthat a pénzügyi kormányzat, hogy ha meggyőző információk birtokába jutnak az iparűzési adó támadhatóságát illetően, akkor élni fognak a lehetőséggel. A magyar tőzsdén jegyzett cégek közül például az Antenna Hungária már vizsgálja az esetleges jogi lépések lehetőségét. Korábban az OTP is jelezte, hogy lépni fog az ügyben. A Magyar Telekom illetékese azt közölte, hogy egyelőre nem terveznek jogi lépéseket. Nem szerepel a tőzsdén, de a legnagyobb cégek táborába tartozik a Magyar Suzuki Rt.: a cégnél egyelőre jogi szakértők bevonásával tanulmányozzák az ügy hátterét, és konzultációkat folytatnak a pénzügyi tárcával.

Természetesen megtesszük a szükséges jogi lépéseket - közölte Széles Gábor gyáriparos a Napi Gazdaság kérdésére, miszerint a cégcsoportjába tartozó vállalkozások terveznek-e valamilyen lépést az iparűzési adóval kapcsolatban. A befolyásos üzletember egyebek mellett az Ikarus elnöke és a Videoton elnök-vezérigazgatója. Széles Gábor fontosnak tartja, hogy az iparűzési adó ügyében soron kívül tárgyalások kezdődjenek a kormány és a vállalkozások között az Érdekegyeztető Tanács keretein belül: a Magyar Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökeként azt reméli, hogy peren kívüli egyezség jöhet létre a tárgyaló felek között. Szerinte arról is sürgősen tárgyalni kell, hogy milyen más típusú adónemmel lehetne mihamarabb kiváltani az iparűzési adót.

Van még egy olvasata annak, hogy miért maradhat tartósan napirenden az iparűzési adó ügye. A választ a kereskedelmi szektorban kaptuk meg. A Napi Gazdaság értesülése szerint több nagy kereskedelmi lánc is mérlegeli, hogy megkísérelje visszatéríttetni a befizetett iparűzési adót, ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy a befizetett összeghez aligha juthatnak hozzá: úgy okoskodnak, hogy jobb tárgyalási pozíciót biztosíthat számukra a visszatérítési igény az önkormányzatokkkal szemben (amennyiben az unió kimondja, hogy az állam jogtalanul szedte be a forgalomalapú iparűzési adót). A kereskedelmi vállalatok szerint olyan nagyságrendű visszatérítésről lehet szó, ami olyan "gazdag" önkormányzatokat is nehéz helyzetbe hozna, mint a budaörsi helyhatóság, ahol egymást érik a kereskedelmi és szolgáltató cégek áruházai, ipartelepei. Az iparűzési adó körül kialakult zavaros helyzet miatt a kiskereskedelmi cégek igyekeznek a háttérben maradni, egyik sem kockáztatja azt, hogy az üggyel összefüggésbe hozzák a nevét (az egyik kereskedelmi lánc neve az elmúlt napokban többször is megjelent az iparűzési adó visszatérítésével kapcsolatban, amiből okultak a szektor más résztvevői). Már csak azért sem, mert szerintük ez nem csak szektorális probléma, hanem olyan mikro, vagy kényszervállalkozásoké is, amelyeknek semmi köze a kiskereskedelemhez.