- Olyan kamatot szeretnénk, amely biztosítja a megtakarítások normális szintjét, nem gerjeszti az inflációt, de ugyanakkor a gazdasági növekedést sem fogja vissza - mondta Járai Zsigmond. - Korábban azért érte bírálat az MNB-t, mert magasan tartotta a kamatokat, most pedig azért mert csökkennek a betéti kamatok - tette hozzá.
A forró tőke egy része már távozott
- A jegybankban úgy gondoljuk, hogy a forintspekuláció nem volt megelőzhető, nem okozott semmilyen tragédiát, de következményei még nem teljesen csengtek le - mondta. Közlése szerint az országba bejött és forintra átváltott több milliárd euró egy részét már visszaváltották euróra. Más része azonban az MNB-nél van évi 3,5 százalékos kamattal ( a kéthetes jegybanki betétkonstrukció keretében) vagy kereskedelmi bankoknál helyezték el.
Járai Zsigmond szerint e pénz jórészt rövid távú spekulációs tőke, amely hamarosan elhagyja az országot, de kisebb része hosszabb távú befektetéssé alakulhat át államkötvény vagy részvény formájában.
Az MNB elnöke megerősítette, hogy a múlt heti beavatkozásnak nem volt ára, sőt bevételt is hozhat az MNB-nek, amelyet utóbb befizet majd a költségvetésnek.
Pártpolitikai csatározás színtere lett a pénzpolitika
A csütörtöki költségvetési bizottsági ülésre vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kész beszámolni az Országgyűlésnek a forintsáv elleni spekulációs hullámról. - A bizottsági ülés körüli jogi vitát a politikusoknak kell rendezniük - mondta.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a pénzpolitika a pártpolitikai csatározások színtere lett, mert ez elbizonytalanítja a befektetőket. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a jó együttműködés a jegybank és a kormány között folytatódik és ezt tudomásul veszik a politikusok is.
A jegybankelnök szintén sajnálatosnak nevezte, hogy Oblath Gábor távozik a Monetáris Tanácsból, mert véleménye szerint előnyös, ha a döntéshozatal során különböző vélemények jelennek meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
