Jövőre bevezetik az egyéni járulék-nyilvántartást

"Megteremtjük a járulékbefizetések ma hiányzó, nyomon követhető egyéni nyilvántartási" rendszerét - olvasható a száz lépés program 21 egészségügyi lépésének egyike. A kormányfő májusi 9-én hozta nyilvánosságra az ágazat reformjára vonatkozó intézkedések tervét, amelynek egyik fő eleme a társadalombiztosítási járulékok fizetésének szigorítása, a nem fizetők kiszűrése az ellátottak közül.

Hatmilliónál többen potyáznak

A pénzügyi államtitkár pénteken lényegében ennek a lépésnek a végrehajtását jelentette be 2006. áprilisi hatállyal. Katona Tamás is azt hangsúlyozta: egészségügyi járulékot 3,7 milliónyian fizetnek - ebből is egymillióan csak a minimálbér után -, miközben 10 millióan kapnak ellátást. Megjegyezte, hogy 600 000 emberről ugyanakkor nem tudnak "semmit", ennek a számnak a csökkentéséhez megfelelő információs rendszer szükséges. A kormány célja egyértelmű: pontosan tudni, kik azok, akik eleget tesznek kötelezettségeiknek és kik azok, akik a tényleges jövedelmüknél kevesebbet vagy semennyi járulékot nem fizetnek.

Az államtitkár szerint ma a taj-kártya csak azt igazolja, hogy a tulajdonosa jogosult volt akkor az egészségügyi ellátásra, amikor azt kiállították. Katona Tamás szerint ez egy olyan bankkártya, amelynél csak azt nézik, hogy "én vagyok-e a tulajdonos, de azt már nem, hogy mennyi van a számlámon". Mint mondta, a bankok ehhez nem lennének partnerek, de a társadalombiztosítás egy olyan bank, amelyik ebben partner.

Ismét fehérítenének

Katona Tamás szerint az egészségügyi ellátáshoz való jogosultságot kell ellenőrizni, s ehhez egy egyéni járulék-nyilvántartás szükséges. "Arra kötelezzük jövő év április elsejétől az összes vállalkozást, hogy havi bevallást közöljön valamennyi járulékfizetőről, s ennek alapján fizesse be egy számlára az összes járulékot" - jelentette ki az államtitkár. Szerinte ez jelentősen visszaszorítja majd a szürke és fekete gazdaságot is, s igazságosabbá teszi a közteherviselést.

Reform a közszférában

Katona Tamás hangsúlyozta azt is: elkerülhetetlen a közszféra létszám- és bérhelyzetének a reformja, ugyanis a 800 000-es közalkalmazotti létszám rendkívül sok. Példaként említette, hogy miközben az elmúlt tíz évben 150 000-rel csökkent az iskolákban a gyermeklétszám, a pedagógusok száma szinten maradt. Hozzátette: a kórházi ágyak száma 10 000 lakosra számítva másfélszer több, mint a Magyarországnál jóval fejlettebb Ausztriában.