Jobb az államnak dolgozni?

A KSH szerint a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 787 ezer volt az első hét hónapban, ez alig egy százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetésé egy százalékkal csökkent. A bruttó nominális átlagkereset 8,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,3 százalékkal, a reálkereset 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Létszámvesztők

A létszám átlagot meghaladó növekedése továbbra is azokra az ágazatokra jellemző, mint korábban: az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások alkalmazotti köre 13 százalékkal a kereskedelemé kilenc százalékkal, az építőiparé pedig 3,5 százalékkal gyarapodott.

A hagyományosan létszámvesztő bányászat és mezőgazdaság mellett a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágban, illetve a feldolgozóiparban csökkent jelentősen a létszám. A feldolgozóiparon belül a gépipar létszáma ugyan átlagot meghaladóan, három százalékkal nőtt, ám ez nem ellensúlyozta a többi ágazat létszámvesztését.

A költségvetés három fő területén (oktatás, egészségügy, közigazgatás) egy százalék körüli volt a létszámcsökkenés, azonban az egészségügyi ágon belül a humán-egészségügyi ellátást ennél nagyobb, három százalékos csökkenés jellemezte, a szociális ellátásban viszont 1,7 százalékkal emelkedett a létszám. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az első hét hónapban 142 300 forintot ért el, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 400 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 161 300 forintot kerestek.

Bruttó nominális

A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 8,6 százalékkal, a versenyszférában tíz százalékkal, a költségvetési területen hét százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés fő területeire első félévig jellemző tendencia júliustól megváltozott. A közigazgatási dolgozók tíz százalék körüli átlagkereseti dinamikája július hónapban 4,4 százalékra csökkent, ugyanis a tavalyi év második felében végrehajtott, a köztisztviselőket, bírákat, ügyészeket érintő béremelések áthúzódó hatása már csak részben érvényesül.

Az oktatás és az egészségügy területén az első félévi 2,5 százalék, illetve négy százalékos keresetnövekedést július hónapban 21,8 százalékos, illetve 7,1 százalékos emelkedés követte, a közalkalmazottakat érintő, július elsejétől hatályos illetménypótlék alapjának az emelése miatt.

Bankárok

A legjobban fizető gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt 314 000 forintos átlagkeresettel, ezt követte a vegyipar 188 700 forintos, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 182 200 forintos, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 179 200 forintos, valamint az oktatás 163 800 forintos átlagjövedelmekkel.

Átlag alatt kerestek a foglalkoztatottak a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 900 forintnak felelt meg január-júliusban.

A fizikai foglalkozásúak átlagkeresete 68 700 forint, a szellemi foglalkozásúaké 119 100 forint volt, ami átlagosan 7,3 százalékos növekedés a tavaly január-júliusihoz képest. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 149 400 forint (585 euró) volt, nem egészen tíz százalékkal több, mint tavaly.