Nem tolongunk a jenhitelért

A sort az OTP Bank nyitotta meg, amely 2007. szeptember 3-án vezette be a négy devizanemben igényelhető Világhitel nevű konstrukciót. A termék újdonsága - a jen mint választható deviza bevezetésén túl - az volt, hogy az ügyfélnek akár havonta lehetősége nyílik a devizanem változtatására úgy, hogy az ilyenkor szokásos szerződésmódosítási díjjal nem kell számolnia. (A vételi és eladási árfolyam különbözetéből adódó konverziós költséggel viszont kalkulálni kell, és ez a túl sűrű váltás elkerülésére ösztönözheti az adósokat.)

A bank tájékoztatása szerint a konstrukció igen keresett az ügyfelek körében, ám a jenhitelt választó kliensek egyáltalán nincsenek többségben. Sőt, a bevezetés negyedévétől kezdődően a jenalapú hitelek aránya - a svájcifrank-kölcsönök újra emelkedő népszerűsége mellett - az új folyósítású, jelzálogfedezet mellett nyújtott hiteleken belül fokozatosan csökkent, a kezdeti 32 százalékkal szemben most 23 százalékot tesz ki. Az idén az első fél év végére az OTP Bank és OTP Jelzálogbank ingatlanfedezetű hiteleinek hozzávetőlegesen hat százaléka volt jenalapú, ez valamivel több mint 85 milliárd forintos állományt jelent - tájékoztattak a hitelintézetnél.

Az OTP után nagyjából két hónappal a K&H jelent meg - az azóta kivezetett - jenhitellel, ám elsősorban a kiegészítő termék szerepét szánták a konstrukciónak. Ez a törekvés látszik az értékesítési adatokon is: a bank tájékoztatása szerint a termék bevezetése óta nagyjából négy százalékkal részesedett a befogadott igénylésekből. A meglévő állományokon belül pedig - közölték a K&H-nál - a jelzáloghiteleknél megközelítőleg 4, a teljes lakossági hitelállománynál pedig 0,22 százalékot ért el a jenalapú kölcsönök aránya. Szintén kiegészítő szerepet szán a jenhitelnek a konstrukciót a közelmúltban bevezető Raiffeisen Bank is, amely különösebb hírverés nélkül jelent meg a termékkel a piacon.

A jennel egyébként eddig nem jártak rosszul a hazai ügyfelek: az elmúlt egy év alatt a forint majdnem öt százalékot erősödött vele szemben. Igaz, az árfolyam elég széles tartományban, 1,347 és 1,711 között mozgott, ráadásul július közepe óta hozzávetőlegesen 15 százalékot javított a forinttal szemben a japán deviza. Ezzel együtt a jen árfolyammozgása gyökeresen nem tért el a fő konkurens svájci frankétól, hiszen utóbbival szemben egy év alatt 4,3 százalékot erősödött a forint. Ami pedig az alapkamatokat illeti: az Európai Központi Bank és a svájci jegybank 25 bázisponttal emelt az irányadó rátán, viszont Japánban nem módosítottak ebben az időszakban. A japán fizetőeszköz árfolyamának várható alakulását tekintve ugyanakkor optimisták az OTP-nél: véleményük szerint a globális lassulás erősen visszafoghatja a japán gazdaságot, mérsékelve az amúgy is alacsony inflációs nyomást. Ez pedig a kamatemelési várakozások kiárazódásához vezethet, mérsékelve a jen kamatszintjét és csökkentve felértékelődésének valószínűségét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!