A globális lassulás erősen visszavetheti a japán gazdaságot, enyhítve az amúgy is alacsony inflációs nyomást. Ez a kamatemelési várakozások kiárazódásához vezethet, mérsékelve a jenkamat szintjét és csökkentve a jen felértékelődésének valószínűségét - kommentálták a japán gazdaságról érkező híreket a Napi kérésére az OTP Banknál.
Mindez a legnagyobb magyar bank szakemberei szerint kedvező a japánjen-alapú hitelt felvett ügyfeleiknek, hiszen törlesztőrészleteik alacsonyan maradhatnak. A gyorsjelentését csütörtökön nyilvánosságra hozó legnagyobb magyar banknál a Napi információi szerint a lakossági hitelezés motorját jelenti a jenhitel.
Az elmúlt időszak adatai alapján cseppet sem indokolatlanul. Az OTP tavaly nyár végén dobta piacra jenalapú konstrukcióját. A japán deviza azóta egy kisebb megingástól eltekintve gyengült. Az adósok törlesztőrészlete szerencsésebb esetben (ez függ a felvétel és a részletfizetés konkrét időpontjától) tíz százaléknál is nagyobb mértékben csökkenhetett. A legfrissebb makroadatok mellett biztató lehet az is, hogy az elmúlt egy évben a japán deviza mintha "megszelídült" volna.
Az euróhoz viszonyított korreláció (az együtt mozgás szorosságát jelző mutatószám) a Napi számításai szerint a jen esetében még a svájci frankénál is erősebb volt. A volatilitás hevességét vizsgálva sem jutottunk kedvezőtlen eredményre: míg a svájci frank legerősebb és leggyengébb árfolyama között több mint 16 százalékos volt az eltérés, ez a jennél is alig haladta meg a 21 százalékot. Ez persze magasnak tekinthető, de nem árt figyelembe venni azt sem, hogy az ilyen típusú elmozdulás az eurónál is meghaladta a 13 százalékot. (Az idegen devizában eladósodók mindenképpen fokozott kockázatot vállalnak - ezt ellensúlyozhatja a kamatelőny.)
Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a bankoknál sikerrel járt a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) és a jegybank, amelyek egyaránt óvtak ennek a hitelfajtának a bevezetésétől. A CIB Bank, amelynél még az is felmerült, hogy az OTP-t elsőként követve jelenjen meg jenhitellel, a közeljövőben - mint azt lapunk kérdésére leszögezték - a deviza kockázatossága, a kiemelt volatilitás miatt nem tervezi ilyen konstrukció bevezetését.
A Budapest Banknál állítólag az ügyfelek is elutasítanák ezt a lehetőséget. A kérdés az MKB-t sem foglalkoztatja. Ellentétben például az Erstével, ahol arról tájékoztatták a Napit, hogy folyamatosan vizsgálják a jenhitel bevezetésének lehetőségét a japán és az európai makrogazdasági előrejelzések figyelembevételével. A szektorban terjedő szóbeszéd szerint egyébként az Ersténél és a Raiffeisennél is döntés kérdése, mikor lépnek piacra, jenhitel-konstrukciójuk ugyanis gyakorlatilag már elkészült.