Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A jenhitelnek viszonylag rövid múltja van a lakossági piacon: az első távol-keleti devizában denominált kölcsönnel az OTP Bank rukkolt ki tavaly szeptemberben, a K&H Bank pedig novemberben követte riválisát. A félszázalékos japán és a 2,75 százalékos svájci alapkamat közötti különbség az alpesi devizákban jegyzett hitelekénél mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb kamatot tett lehetővé, rendkívül alacsony törlesztőrészleteket kínálva a jelzáloghitel-piacon.
A banki szakemberek a jenhitel bevezetésekor közölték: akkor éri majd meg a kölcsönt frankalapúra cserélni, ha a japán deviza legalább 20 százalékot erősödik majd a frankhoz képest. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője következett be. A jen ez év január óta 6,5 százalékot gyengült a frankhoz képest, tavaly szeptember, a lakossági jenalapú hitelezés magyarországi megjelenése óta pedig még többel, 8,75 százalékkal értékelődött le az alpesi fizetőeszközhöz képest. Ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletekben lévő kezdeti, mintegy 15 százalékos különbség a futamidő során még tovább nőtt a jenhitel javára.
Az elmúlt hónapok kedvező árfolyam-alakulása azonban nem biztos, hogy tartós marad – figyelmeztettek már többször a szakemberek. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete például közös ajánlásban emlékeztetett, hogy a jen forinttal szembeni árfolyamváltozása meghaladhatja más devizákét. Míg a frank árfolyama csak mintegy 20 százalékot ingadozott a forinttal szemben az elmúlt évtizedben, a jennél ez az arány a 100 százalékot is meghaladta az utóbbi tíz esztendőben.
A mostanában tizenéves negatív rekordnak számító 1,4 forint körüli árfolyamon forgó japán fizetőeszköz átlagosan 2 forintba került az elmúlt évtizedben. A legdrágább 2000 októberében volt, amikor a jelenlegi ár több mint dupláját kellett adni, 100 jenért csaknem 300 forintot kértek.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak korábban elmondta: a jen komolyabb erősödésére a forinttal szemben akkor lehetne számítani, ha a dollár is izmosodni kezd az európai devizákhoz képest. Erre azonban jelenleg kevés az esély, sőt valószínűbb, hogy a jelenlegi trend folytatódik. „Ha az Európai Központi Bank emeli alapkamatát mai ülésén, a svájci jegybank is erre kényszerülhet” – mondja Németh Dávid, az ING devizaelemzője, emiatt a frank nemcsak a jenhez, de akár az euróhoz képest is drágulhat.
Ha azonban mégis drasztikusan erősödni kezdene a japán deviza, a jenhitelesek kölcsönük más devizanemre való cseréjére kényszerülhetnek majd. Ennek költsége az OTP-nél viszonylag alacsony: a Világhitelnél mindössze a devizaváltás marzsát kell állni, ez körülbelül a tartozás egy százalékát teszi ki. A K&H-nál azonban a devizacsere teljes szerződésmódosítást igényel, ennek során egyebek között újra kell igényelni a hitelt, módosítani kell a közjegyzői szerződést és a régi jelzálogbejegyzést is, és ez több százezer forintba kerülhet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
