A törvény szerint fogyasztónak az minősül, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül vásárol valamilyen terméket. Vagyis, ha egy zöldséges vásárol egy tévét, akkor azt ki kell cserélni, ha hűtőt vesz, azt már nem (hiszen ez utóbbi a tevékenységéhez kell). A gyakorlatban azonban megállapíthatatlan, hogy a termék beletartozik-e a cég tevékenységi körébe - nyilatkozta az Indexnek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője. Éppen ezért a felügyelőség nem küld el senkit, aki ilyen eset miatt fordul hozzájuk.
A felügyelőség azonban nem kényszerítheti arra a kereskedőt, hogy cserélje ki a hibás terméket. A legtöbb, amit tehet ilyenkor, hogy fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Ha a cég ennek ellenére sem hajlandó cserélni vagy javítani, akkor bírósághoz kell fordulni.
Jótállás kell
Ha tartós fogyasztási cikkről van szó, akkor könnyebb helyzetben van a vállalkozó, hiszen a tízezer forintnál drágább tartós cikkeknél jótállási kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. A jótállás polgári jogi szerződésnek számít, annak birtokában a bíróságon lehet érvényesíteni a jogokat (a fogyasztóvédőknek itt nincs beleszólása). Vagyis a jótállási papírral nem számít, hogy a törvény szerint fogyasztóval vagy nem fogyasztóval van dolga a kereskedőnek.
Más termékeknél, például ruházati cikkeknél bonyolultabb lehet a bizonyítás, hiszen ezeknél nincs jótállás, így szinte csak a kereskedő jóindulatán múlik, hogy kicseréli-e a céges számlára vett ruhát.
Hasonló problémák miatt fordultak már cégek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez - tudtuk meg Siklósi Mátétól. Azokkal a kereskedőkkel szemben lépnek fel, akik egyből elutasítják a panaszt, ha látják, hogy cégről van szó. Jellemzően kényszervállalkozók, vagy kisebb családi cégek kerülhetnek ilyen helyzetbe, akik a költségek csökkentése miatt vásárolnak a cég nevére árucikkeket.