Árpád
-2 °C
4 °C

Júliusban megtudjuk, hogyan lesz eurónk

2008.04.04. 13:12
Június végére elkészíti a nemzeti átállási terv első változatát az euró bevezetésének gyakorlati tennivalóival foglalkozó, tavaly megalakult bizottság. Bár azt még nem tudni, mikor vezethetjük be az eurót – és még azt sem, euro vagy euró lesz-e a magyar neve –, a gyakorlati felkészülést meg kell kezdeni. Számlázási rendszereket, bankszámlák millióit, pénztárgépek százezreit kell átállítani, a több ezer bankautomatának egyik napról a másikra kell euróra váltani a forintról.

Az eurócsatlakozás legkritikusabb pontja az egész társadalmat érintő készpénzcsere lesz – mondta Ferenczi Barnabás, az MNB emissziós szolgáltatásokért felelős vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság pénteki konferenciáján. A jegybanki szakember szerint az átállás a várható komoly kihívás ellenére is nagyon fontos, és nem azért, mert a csatlakozási szerződés erre kötelezi az országot, sokkal inkább azért, mert az unió közös pénzének használata nagyobb pénzügyi stabilitást és növekedési potenciált, kisebb pénzügyi kockázatot jelent.

Euro vagy euró?

Az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül általában a makrogazdasági elvárásokat – 3 százaléknál nem nagyobb deficit, csökkenő vagy 60 százalék alatti államadósság, az infláció leszorítása most éppen 2,4 százalékra, valamint a hosszú távú kamatkonvergencia elérése – szokták emlegetni, ritkábban azt is, hogy ezeket a mutatókat hosszabb távon is tartani kell; ezt a célt az euró bevezetése előtt az ERM-II árfolyammechanizmushoz csatlakozás szolgálja. Azonban arról szinte sosem esik szó, hogy az euró bevezetését nagyon fontos gyakorlati tennivalóknak is meg kell előzniük.

Magyarországon már magának a közös pénznek a megnevezése is egy ilyen kihívás. Brüsszel ugyanis "igen erőteljesen ellenzi", hogy hazánkban nem az uniós szabványnak megfelelő módon írják a pénz nevét, vagyis az euro helyett az euró kifejezést használjuk – mondta előadásában Losonczi Miklós, a Széchenyi Egyetem munkatársa.

Eredetileg az unió – az eltérő karakterhasználat miatt – csak Görögországnak engedték, hogy eltérjen az euro kifejezéstől, azonban Magyarországon sem a szabvány szerinti írásmódot választották (amely szerint rövid o-val kellene írni az alapszót, és csak akkor hosszú ó-t használni, ha toldalékolják a szót). Hogy végül a magyar euróra az euro vagy az euró megnevezés kerül-e, most még nem tudni, "ennek az ügynek még nincs vége" – fogalmazott Losonczi.

Balogh László, a rövid ó-s írásmódot használó MNB vezető nemzetközi tanácsadója ezt azzal egészítette ki, hogy három éve kormányzati szinten felmerült egy egységes magyar álláspont szükségessége. Az előkészítésben az MTA Nyelvtudományi Intézete is részt vett, de az ügy a döntés előtt lekerült a napirendről, holott a jegybanki szakember szerint ez már nem sokáig halogatható. A dilemma feloldására példának említette a litván módszert: ott jogszabályokban az unió által elvárt euro szerepel, de hétköznapi szövegekben a litván írásnak megfelelő evro megnevezést használják. Mivel azonban egyelőre a makrofeltételek egyikét sem teljesíti az ország, és az elemzők szerint legkorábban 2014-ben csatlakozhatunk az eurózónához, a vita eldöntésére még van idő.

Bizottság van, terv lesz

Feltehetően a döntéshozók is azt gondolták, hogy van még időnk, ugyanis az uniós pénz bevezetéséhez szükséges gyakorlati előkészítések még csak néhány hónapja kezdődtek. Tavaly ősszel alakult meg a hét albizottsággal támogatott eurókoordinációs bizottság – így elhárult annak a veszélye, hogy ha a makrofeltételek teljesülnek is, a gyakorlati felkészülés hiánya miatt nem vezethetjük be az eurót –, amely feladata többek között egy Nemzeti átállási terv kidolgozása, a jogalkotás előkészítése, valamint az átállás gyakorlati tennivalóival kapcsolatos tájékoztatás. Balogh László szerint az első gyakorlati lépéseknél, "a tűz felfedezésénél" tartanak.

A bizottság az átállási terv első változatát június 30-ig készíti el. Ebben kell meghatározni az euróbevezetés során követendő célokat, így egyebek mellett azt, hogy a pénzcsere semmiképpen se vezessen inflációhoz, vagy az az infláció a lehető legkisebb legyen. Eddig 0,2-0,3 százalék alá senkinek nem sikerült mennie, de az inflációs érzület ennél is magasabb – ismeri el Balogh, hogy ez a cél nemigen teljesíthető.

Százmilliárdos költségek

Az átállási tervben szereplő célok között várhatóan szerepelni fog az euró iránti bizalom megteremtése, valamint az átállás logisztikai lebonyolítása, és annak biztosítása, hogy az átállás költségei optimálisak – vagyis a versenyképesség megtartása mellett minimálisak – legyenek. A bizottságnak év végéig kell számítást készítenie arról, hogy a közszférában milyen költségei lesznek az átállásnak.

Ezeket a költségeket mindenki maga viseli, az állam fizeti a közszféra költségeit, de a vállalkozói szektornak is lesznek az átállás miatt felmerülő egyszeri, de a nagyobb potenciális növekedés miatt megtérülő költségei – mondta Balogh. Arról, hogy az euró bevezetése mennyibe kerül majd, még nem készültek számítások, de a korábbi euróbevezetési példák alapján meg lehet becsülni, hogy több százmilliárd forintról van szó. A hollandok saját euróbevezetésük után azt számolták, hogy a teljes gazdaságuk több mint két százalékát vitték el az euró bevezetésével kapcsolatos költségek, ami magyar viszonyokban 400-500 milliárd forint körüli összeget jelenthet.

Váltás egyik napról a másikra

Az euróra való áttérés a legnagyobb feladatot a pénzügyi szektorban jelenti majd, de mindenkit érinteni fog. A pénzügyi vállalatoknak át kell alakítaniuk betéti és hiteltermékeiket, a megtakarítási konstrukciókat, a pénz- és értékpapírforgalmi rendszereket, a bankszámlavezető rendszereket, ezeket rá kell kapcsolni az európai rendszerekre. A pénzügyi szektor legnagyobb kihívása nemcsak Ferenczi, Balogh szerint is a készpénzforgalomban bekövetkező váltás lesz, a készpénzcsere, a forintbevonás, vagy éppen annak a technikai megoldása, hogy december 31-én még forintot, január 1-jén már eurót lehessen kivenni az ország összes bankautomatájából.

A nem pénzügyi cégeknek is komoly kihívás lesz a pénzcsere. Az országban jelenleg 350 ezer darab pénztárgép van forgalomban, ebből azonban csupán 3000 számít eurókompatibilisnek, ami gombnyomással átállítható más valutára, valamint az áttérés első időszakában a kettős árkijelzésre. A nagy szolgáltatóknak fel kell készülniük a komplex számlázási rendszerek átállítására, míg a kisebb cégeknek, a kis- és középvállalkozásoknak arra, hogy – a valódi inflációnál magasabb inflációs érzület, és az átállás kínálta lehetőségek ellenére – ne hajtsanak végre burkolt áremelést (ezt szolgálhatja a Szlovéniában használt kettős árjelzés, amit az átállás előtt kilenc hónappal elkezdtek alkalmazni).

A közszférában szintén jelentős változások kellenek, úgy a több mint háromezer önkormányzatnál és több tízezer önkormányzati cégnél, intézménynél, mint az államkincstárban, az államadósság-kezelőnél, a társadalombiztosításánál vagy az adóhivatalban. A fogyasztóvédelemnek az átállással együtt járó rejtett áremelések kiszűrésére még külön is fel kell készülnie. Balogh László szerint a lakosoknak a megtakarítások, készpénzes számlák átalakítása mellett a készpénzcsere lebonyolításában való aktív részvétellel kell segíteni az átállást.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?