300 milliárdos a júniusi hiány

Alig maradt el 300 milliárd forinttól a büdzsé hiánya a múlt hónapban. A 297 milliárdos deficit némiképp meghaladja a Pénzügyminisztérium alig három hete közzétett, 281 milliárdos prognózisát. (Az elmúlt közel három esztendőben az volt a megszokott, hogy a pénzügyi tárca által prognosztizáltnál jobban alakult a havi szaldó, alig fordult elő egy-két kivétel ez alól.) Az előrejelzettnél rosszabb egyenleg döntő részben a legnagyobb alrendszer, a központi költségvetés számlájára írható, a bevételek 8 milliárddal múlták alul a tervezettet, a kiadások ugyanennyivel haladták meg a reméltet. Az első blikkre amúgy relatíve magas hiány magyarázata, hogy a mögöttünk hagyott hónapban utalták a negyedéves áfafizetőknek járó visszaigényelt általános forgalmi adót.

Ezzel a félév végéig 722 milliárdnyi hiány halmozódott fel. Ez több tekintetben is táplálja a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos óvatos bizakodást. Egyrészt, ez nem éri el az egész éves, 1110 milliárdos deficitelőirányzat kétharmadát, bár a legfrissebb előrejelzésben szereplő, 1080 milliárdos terv 67 százalékát teszi ki. Márpedig tavaly ennél kevésbé jól állt a büdzsé az első félév végén, akkor a végleges deficit 78 százaléka halmozódott fel. Másrészt, abszolút számokban kifejezve mindezt: tavaly a második félévben 290 milliárd forintos deficit jött össze, idén a még aktuális terv szerint 360 milliárdnak kellene összejönnie ahhoz hat hónap alatt, hogy az egész éves cél teljesüljön. Ha nem kezd el durva osztogatásba a kormány, vagy nem kerül be valami egyszeri tétel az államháztartási egyenlegbe, akkor könnyen a terven belül leszünk. (A büdzsé tudvalevően év elején kiadástúlsúlyos, vagyis a kiadások az év első harmadában-negyedében az időarányosnál jóval magasabbak, az év második felében viszont az adófeltöltésnek, jutalmak kifizetésének, karácsonyi vásárlásnak köszönhetően meglódulnak a bevételek. Magyarán: az év második felében az államháztartási egyenleg jobb lehet az elsőben megfigyeltnél.)

Ez pedig azt erősíti - amint arra már korábban felhívtuk a figyelmet -, hogy különösebb erőfeszítés nélkül a konvergenciaprogramban vállaltnál, 4 százalékos GDP-arányos hiánynál kisebb lehet a deficit. Erre utal egyébként egy nemrég megjelent statisztika is. Mindez persze akkor igaz, ha - mint írtuk - a biztató költségvetési folyamatok láttán, illetve azok ellenére a politika nem kezd el költekezni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!