A pénzügyi tárca az előirányzat ellenére erre az esztendőre mégis kevesebb bevétellel számol különadó címén, mint tavaly. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a 2005-re előirányzott 37,8 milliárd forintnál bő kétmilliárddal kevesebb teljesült.
Húsz helyett csak 16 százalékos adózott eredmény
A különadó által érintett bankok és pénzügyi vállalkozások tavalyi számain jól látszik az extra teher hatása. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a hitelintézeti szektor adózás előtti eredménye több mint ötödével emelkedett 2005-ben. Eközben az összesített adózott profit ennél lassabban, 16 százalékkal bővült. Tavalyelőtt, igaz, jóval alacsonyabb bázisról indulva, mind az adózott, mind az adó előtti nyereségüket 50 százalékot meghaladóan növelték a bankok.
A nagyobb hitelintézetek egyenként is milliárdos többletterhekkel voltak kénytelenek szembenézni: az OTP Bank IFRS szerinti, nem konszolidált mérlegében 10,2 milliárd forint szerepelt ezen a címen, de jellemzően 1-2 milliárdos többletterhekről számoltak be a mérlegfőösszegük alapján élbolyba tartozó más hitelintézetek is.
A PSZÁF adatainak tanúsága szerint a pénzügyi vállalkozásoknál is szembetűnő a változás: a szektor tavaly publikált, 52,5 milliárdos adó előtti összesített profitja 18 százalékos növekedés eredőjeként keletkezett, miközben az adózott nyereség alig több mint öt százalékkal bővült.
Az eddigi és várható befizetések tükrében a bankok - nem meglepő módon - bíznak abban, hogy a különadó valóban csak átmeneti extra terhelést jelent számukra. Több hitelintézet vezetője is utalt rá: arra számít, hogy a kormány valóban csak ideiglenes többletbevételi forrásnak szánja ezt az adónemet.
A különadóról szóló jogszabály alapján választani lehet, hogy az elért kamatkülönbözet hat vagy az adózás előtti eredményük nyolc százalékát fizetik meg adóként a költségvetésnek. Az előbbit választók a társasági adóalapjukat csökkenthetik a befizetett összeggel.