További Magyar cikkek
Az elemzők közül volt, aki már áprilisban sem tartott volna kizártnak csökkentést, májusra többen fogadtak is volna, de végül júniusig kellett várni arra, hogy a 2006 októberében elért 8 százalékos szintről elinduljon lefelé a jegybanki kamat. A forgatókönyv azóta ismételte magát: előbb júliusra, majd augusztusra lehetett szinte biztosra venni, hogy az immár 7,75 százalékos mérték tovább csökken, de a döntéseket közvetlenül megelőző felmérésekben már dőltek a várakozások. A múlt héten az elemzők döntő többsége már arra számított, mai ülésén is a tartás mellett határoz a monetáris tanács.
Ha nem lett volna felfordulás a pénzpiacokon...
A legutóbbi hetekben a kamatpálya egészére vonatkozó kép már nem változott érdemben: az év végére 7 százalékos kamatszintet várnak az elemzők, amelyet három vágással érhetünk el. Az augusztus mellett szólt volna olyan megfontolás is, hogy kéthavonta, egyenletesen lehetne levinni a kamatot, de ennél azért akadnak jelentősebb megfontolások.
Alapvető elbizonytalanító tényező volt, hogy az aszálykárok miatt kieső mezőgazdasági termelés miatt jelentős élelmiszerár-emelés várható az ősszel, ami akkor befolyásolja majd negatívan az inflációt, amikor az - a tavalyi adóemelések bázisba kerülésével - elindulna lefelé. Ezt ellensúlyozza, hogy a minden várakozást alulmúló, bokrosi mélypontra süllyedő gazdasági növekedési adat inflációs hatása (a fogyasztás, a kereslet visszaesése miatt) legalább inflációs szempontból kedvező.
Az elemzői várakozásokat az utolsó pillanatokban mégis a forintot bedöntő, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról induló, de az egész globális rendszert elérő zavar befolyásolta a leginkább. A forint hétfőn már erősebben kezdett, az euró ára valamivel 256 forint felett alakult, de a múlt héten sokszor 260 felett járt a szint. Márpedig ez önmagában is inflációs kockázat, különösen annak figyelembe vételével, hogy a jegybank 246-os árfolyam mellett készítette legutóbbi inflációs prognózisát.
A monetáris tanács is ugyanígy gondolkodik
Lényegében ugyanezeket a tényezőket vette figyelembe a monetáris tanács a kamatdöntéskor. Röviden: ha nem lett volna az utóbbi napok nemzetközi pénzpiaci turbulenciája, akkor csökkenhetett volna a ráta. Ezt az üzenetet hordozza mind a kamatülés után kiadott közlemény, mind a Simor András jegybankelnök által sajtótájékoztatón elmondottak. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés a dezinfláció irányába hat, csakúgy, mint a versenyszektorban a bérnövekedési ütem mérséklődése. A testületet a mezőgazdasági termékek drágulása sem nagyon zavarta volna. A közlemény egyértelmű e tekintetben: ezt átmeneti tényezőnek gondolja az MNB, s mint tudjuk, az átmeneti jellegű áringadozásokra nem reagál a jegybank.
A pénzpiaci zavar azonban mindent felülírt. A tanács azzal indokolta a kamat szinten tartását, hogy "a nemzetközi befektetői környezet jelenlegi nagyfokú bizonytalansága fokozott óvatosságot indokol a monetáris politikai döntésekben." Kilátásba helyezték azonban, hogy ha ennek vége, akkor júniushoz hasonlóan ismét lazíthatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
