További Magyar cikkek
Továbbra is 7,5 százalék az jegybanki kamat, a monetáris tanács legközelebb november végén dönthet arról, csökkenti-e a rátát. A testület júliusban mérsékelte először a kamatot, akkor 8-ról 7,75 százalékra. Az újabb negyedszázalékos lépésre szeptemberig kellett várni. A döntés nem hozott meglepetést: bár az infláció csökkent, a korábban vártnál rosszabb a pálya, és a kockázatok is emelkedtek. Az elemzők többsége az utóbbi hetekben így már a tartás mellett érvelt.
Alapvető változásnak tűnik a jegybanki kommunikációban, hogy az eddig egyszeri sokként kezelt, az inflációs pálya egészét megdobó élelmiszerár-emelkedést már a középtávú célok befolyásolására alkalmas tényezőként tekinti az MNB. A monetáris tanács közleménye szerint az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik. Ugyanakkor leszögezik: a maginfláció egyéb tételei nem utalnak további inflációs nyomásra.
A legutolsó kamatdöntő ülés óta napvilágot látott új adatok és a pénzügyi piaci fejlemények fényében a monetáris tanács továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól. Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megemelkedéséhez. A tanács közleményében utal rá: látnak lehetősége a kamat csökkentésére, de továbbra is óvatos politikát kívánnak folytatni.
Az elemzők ezt várták
A Reuters által megkérdezett 27 elemzőből 14 a 7,5 százalékos kamat szinten tartását, 12 0,25 százalékpontos csökkentését, 1 válaszadó a kamatszint 0,5 százalékos mérséklését várta. Ilyen erős megosztottság régen volt tapasztalható. Az elemzők jelentős része az elmúlt két hétben "állt át" a tartás mellé a portfolio.hu felmérésében: a választ adó 18 elemző közül 10-en vártak tartást, hatan negyedszázalékos csökkentést, két elemző azonos valószínűséget rendelt a két kimenetelhez.
Akik tartást vártak, azt emelték ki: az inflációs kilátások nem túl biztatóak (főként az élelmiszer- és olajárak miatt), a bérdinamikáról megjelent friss adatok sem egyértelműek, és a jövő évi bérajánlással kapcsolatos tárgyalások kimenetele sem világos; mindez óvatos kamatpolitikát tesz indokolttá. Mivel az MNB is ezeket a tényezőket emelte ki mint figyelemmel kísért kockázatokat, a vágásról többen úgy vélekedtek, az eddigi jegybanki kommunikációval szembemenő lépés lenne, amely így a monetáris politika hitelességét kérdőjelezné meg.
Egy hónapos kivárást és novemberi csökkentést indokolhatott az is, hogy addigra a monetáris tanácsnak rendelkezésére áll az új inflációs jelentés, amelyre hivatkozva minden döntést jobban meg lehet indokolni.
A csökkentés mellett érvelők a kedvező, bár a korábban vártnál rosszabb szeptemberi inflációs adattal (az augusztusi 8,3-ról 6,4 százalékra mérséklődött az ütem) és a forint erejével vértezhették fel magukat. Ugyanakkor az állampapír-piaci hozamgörbéket nézve a piac már korábban be is árazta a negyedszázalékos csökkentés.