A tavaly májusi magasságba emelkedett a kamatszint a monetáris tanács (mt) döntése nyomán. Amíg azonban akkor egy folyamatos kamatcsökkentés részeként, 7,5 százalékról csökkent erre a szintre az alapkamat mértéke, most a júniusban 6 százalékról induló emelési trendbe illeszkedik a 7,25 százalék elérése.
A monetáris tanács döntése nem meglepő a piacok és az elemzők számára - előzetesen csak az volt a kérdés a szakmai berkekben, hogy 0,25 vagy 0,5 százalékpontos lesz-e az emelés mértéke. A Reuters elemzői nagyjából fele-fele arányban voltak megosztottak a kérdésben.
A piacok beárazták a kamatemelést. Hétfőn reggel még a 279 forint/eurós sávban kezdődött a kereskedés a devizapiacon, ám fél tizenegykor már csak 277 forinton kereskedtek az eurós devizával, míg egy órával a kamatdöntés előtt a 276 forintos szint közelébe csökkent az euró ára.
A kamatemelést befolyásolta az ugyancsak hétfőn megjelent jegybanki inflációs jelentés. Ez a kormány konvergenciatervében lévő 6,5 százaléktól eltérő, 7 százalékos inflációt valószínűsített 2007-re, amely 2008-ra valamivel 4 százalék alá csökkenhet.
A kamatemelés nemcsak az MNB az infláció elszabadulása ellen hat, hanem a forint árfolyamát is jelentősen befolyásolja. Jól látszott ez júniusban, amikor az mt csak 0,25 százalékpontot emelt, ami alatta maradt a vártnak, így jelentősen gyengítette a forintot. A júliusi 0,5 százalékpontos szigorítás után viszont erősödött a magyar fizetőeszköz, ám a lendület a múlt hét végére kifulladt, és hétfőn már ismét a 279 forint/eurós sávban kezdődött a kereskedés a devizapiacon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
