Csak látszólag jó üzlet a kampánybiznisz

Média- és reklámpiaci szereplők szerint a választási küzdelem a médiatulajdonosok bevételeire pozitívan hathat, illetve az összesített reklámköltés éppen a politikai kampánynak köszönhetően nőhet az idén lendületesebben. A pártkiadások egyrészt növelhetik a médiatulajdonosok bevételeit, ott pedig, ahol kevés szereplő osztozik a reklámhordozókon, árfelhajtó hatása is lehet a kampánynak - vélekedik Macher Szabolcs, az OMD Médiaügynökség ügyvezető igazgatója.

A választások a kereskedelmi reklámtevékenység időzítését is befolyásolhatják: az ügynökségek eleve szívesebben vállalják a megbízásokat a kampányidőszak után. Több külföldi példa is azt mutatja, hogy a hirdetőknek ilyenkor ajánlatos kerülni az intenzív kommunikációt, mivel az óriási kommunikációs zajban nem jut el az üzenet a fogyasztókhoz - mondta Misinszki Ákos, a Publicis Reklámügynökség igazgatóhelyettese. A hatályos jogszabály értelmében az összes választókörzetben egyéni jelöltet állító párt nem költhetne 386 millió forintnál többet a kampányra, ám politikai elemzők és kommunikációs szakértők szerint ennek legalább a tízszeresét, vagyis 3 milliárd forintot visz majd el az összes versengő párt választási hadjárata.

A TNS Media Intelligence listaárakon alapuló gyűjtése szerint már 2005 első 11 hónapjában meghaladta a 868 millió forintot a négy parlamenti párt és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek, programok - Fidelitas, Fiatal Baloldal, polgári körök, nemzeti konzultáció - médiaköltése (a kampánykeretek hivatalosan tegnaptól nyíltak meg). Az MSZP adta ki a legtöbb pénzt, amelynek csaknem felét napilapokban való megjelenésre, közel 30 százalékát pedig köztéri hirdetésre fordította a párt. Internetre 38, folyóiratokban való megjelenésre pedig 59 millió forintot költöttek. A nemzeti konzultáció kommunikálásával együtt 228,1 milliós médiabüdzsével jellemezhető Fidesz szintén a napilapoknál hagyta a legnagyobb, összesen 119,6 milliós összeget, a köztéri hirdetésekre csaknem 90,3 milliót, internetes kommunikációra pedig 9 milliót költöttek.

A tévék nem a kampánytól lesznek gazdagabbak

Az RTL Klub ma teszi közzé az idei választásra vonatkozó feltételrendszerét, ezek után kezdődhet a szerződések megkötése. Így egyelőre nem tudni, hogy ez mennyi bevételt hoz a csatornának. A pártok a 2002-es választáson összesen több mint 220 millió forintot hagytak az RTL Klubnál: akkor március 2. és április 19. között 89 milliót a Fidesz, 71 milliót az SZDSZ, 49 milliót az MSZP és 11 milliót a parlamentbe végül be sem kerülő Centrum Párt költött. Várdy Zoltán, a TV2 kereskedelmi igazgatója szerint az idén befogadnak politikai hirdetéseket, amelyek azonban kereskedelmi szempontból nem bírnak majd kiugró jelentőséggel: a teljes árbevétel egy százaléka alatt lesz a választási hirdetésekből származó bevétel. A TV2-n több megkeresést is kapott már a fizetett választási hirdetésekkel kapcsolatban, jelenleg a csomagajánlatok kidolgozása folyik.

Tombor András, az országosan mintegy nyolcezer óriásplakáttal rendelkező Multireklám Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a pártok időben készültek a tegnapi bejelentésre, vagyis elkezdték a foglalást. A pártok piaci áron vásárolnak felületeket; szerinte a választási időszaknak minimális árfelhajtó hatása van, hisz az igény magasabb a normál hónapokhoz viszonyítva, bár ez az időszak egyébként is jónak tekinthető a köztéri médiaügynökségek életében.

Posta: megállapodtak a pártokkal

A Magyar Posta ZRt. megállapodott a parlamenti pártokkal a küldemények kézbesítésének feltételeiről, az egyezség kitér a felek jogaira és kötelezettségeire egyaránt. A társaság pártsemlegesen végzi ezt a tevékenységet - hangsúlyozta lapunknak Tomecskó Tamás, a cég szóvivője, aki a megállapodás további részleteiről nem számolhatott be, de azt elmondta, hogy a posta vezető logisztikai szerepre törekszik, s minél többet kíván profitálni a választási évet jellemző magasabb küldeményforgalomból. (A tevékenységbe más cég is bekapcsolódhat, hisz amíg a címzett, 50 gramm alatti küldemények esetében monopolhelyzetben van a posta, addig a címzetlen - reklám, nyomtatvány, szórólap - küldemények a versenypiac körébe tartoznak.)

Nyomdák: már a végét várják?

Míg az előző választási ciklusokban több kisebb-nagyobb nyomda is kapott megbízásokat, addig a 2006. évi parlamenti választásokra készülő propagandaanyagokra egyre elenyészőbb az itthoni, nagyobb volumenű nyomdai munkákra szóló megrendelés, viszont annál több jutott a külföldi cégeknek - tudta meg a napilap a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkárától, Peller Katalintól. Ezt Vértes Gábor, a Pauker Nyomdaipari Kft. ügyvezető igazgatója azzal egészíti ki, hogy a hagyományosan nagy megrendelők számolnak azzal, hogy a választások előtti időszakban az átlaghoz képest telítettebbek a köztéri hirdetési felületek, illetve hirtelen sokféle szórólap kerül forgalomba, ezért reklámjaik elhelyezését - így az ezekhez kapcsolódó nyomdai munkákat - többnyire az év közepétől ütemezik be.

Ebből adódóan a Pauker éves, jelenleg mintegy kétmilliárdos árbevételében a két-három százalékot kitevő, kifejezetten a választásokhoz kapcsolódó nyomdai megbízások az előző években és várhatóan az idén sem hoznak jelentős többletbevételt. Vértes tapasztalata az is, hogy e megbízásokat szinte minden esetben nem közvetlenül a politikai szervezettől, hanem közvetítőkön keresztül kapják. Tomcsányi Péter, a Prime Rate Kft. ügyvezető igazgatója szerint inkább az önkormányzati választásokat megelőzően számíthatnak fővállalkozóként megrendelésekre, hiszen ilyenkor a megbízók nemcsak a kedvező nyomdai árakat veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az elkészült termék - a közelségből adódóan - gyorsan eljusson hozzájuk.