Hátat fordít-e a jegybank a forintnak?

A történelmi mélypont közelében mozgó forint mellett is az eddig "megszokott", 50 bázispontos kamatcsökkentésről dönthet jövő hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa - derül ki a Portfolio.hu által megkérdezett 21 piaci szakértő válaszának konszenzusából. 14 megkérdezett jelezte ugyanis, hogy 9,50 százalékra mérséklődhet a hétfői döntés nyomán az alapkamat. A szakemberek többsége a hétfőre várt kamatvágás mellett mindenesetre úgy látja, hogy nem fordít majd hátat a forintnak az MNB: alaposan elgondolkodhat ugyanis a további kamatcsökkentésekről (azok mértékéről, gyakoriságáról), ha a forint 285-290 körüli, esetleg afeletti szinten mozogna (tartósan) az euróval szemben. A legutóbbi kamatdöntés óta (egy hónap) mintegy 6 százalékkal gyengült a forint, de a friss konszenzus szerint nem vettek vissza a piaci szakemberek az idénre várt összes kamatcsökkentés mértékéből, 2009-et 7 százalékos jegybanki alapkamattal búcsúztathatjuk.

Hasonló képet fest a Reuters 23 elemző megkérdezésén alapuló konszenzusa is: eszereint hétfőn fél százalékponttal 9,50 százalékra csökkenti a kamatot az MNB, az e kérdésben állástfoglaló 22 elemző közül legalábbis 20-an erre számítanak, míg ketten azt várják, marad a jelenlegi tízszázalékos szint.

A Reuters körképe szerint ráadásul nem sokáig kell aggódjon, ha egyáltalán az MNB a forint gyengülése miatt sem. A megkérdezetteknek ugyan csak nagyjából a fele válaszolt az árfolyamalakulást firtató kérdésekre, de a 11, február végi árfolyamvárakozását eláruló elemző közül heten érdemi, 270-ig vagy az alá korrigáló árfolyamot, ketten kisebb forinterősödést várnak, és csak ketten számítanak az utóbbi napokban jellemző, 280-285 közötti szintekre február végéig. Az év egészére viszont mindenki forinterősödést vár.

A portfolio. hu felméréséhez jellemzően csütörtökön napközben, azaz 278-281 közötti árfolyam mellett érkezett szakértői visszajelzések döntő többsége 50 bázispontos jövő hétfői kamatcsökkentést tartalmazott, de többen megjegyezték, hogy a tényleges hétfői döntést még befolyásolhatja a nemzetközi befektetői hangulat változása, illetve a forint aktuális mozgása. Mint ismert, az MNB vezetői az elmúlt hetekben több alkalommal is olyan jelzéseket tettek, hogy a pénzügyi stabilitási szempontokra figyelve a kamatcsökkentések folytatódhatnak, mivel az inflációs kilátások a korábban gondoltnál lényegesen jobban javultak. A nyersanyagárak zuhanása, a tavalyi élelmiszerár-robbanás kifulladása, illetve a magyar recessziós gazdasági környezet együttesen erősen inflációmérséklő hatású, és most már inkább a jegybank inflációs céljának (közép távon 3 százalék) alullövési, mint felüllövési kockázatai kerültek túlsúlyba, még abban az esetben is, ha a forint gyengébb szintre süllyedne.

Meddig nézné "jó szemmel" a forintgyengülést az MNB?

Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a 270-280 közötti árfolyam tartomány mellett, míg Samu János, a Concorde elemzője szerint 290 körüli kurzus mellett lehet összhangban a jegybank inflációs előrejelzése az MNB közép távú céljával, azaz csak enyhe, huzamosabb ideig fennmaradó forintgyengülést tolerálhatna már csak a jegybank.

Egyébként a legtöbben a 285-290 feletti árfolyamtartományt jelölték meg, mint amely mellett már egyértelműen befolyásoló szerepű lehet az árfolyam a jegybank kamatpolitikájára (visszafoghatja, vagy meg is állíthatja a kamatcsökkentéseket, de akár a kamatemelési alternatíva is visszatérhet). Ez az említett tartomány azért is kitüntetett jelentőségű, mert innentől (286-os szinttől) beszélhetünk a forint esetleges új történelmi mélypontjáról az euróval szemben és mint ilyen, még "járatlan" terület a piaci szereplők számára, annak minden kockázatával együtt (pl. heves árfolyammozgások, fokozott piaci spekulációk, stb.)

Akadnak azonban olyanok is a piacon, akik szerint nincs még olyan közel az az árfolyamszint, amikor már aggódnia kellene a jegybanknak az inflációs céljai miatt. Orbán Gábor, az Aegon Befektetési Alapkezelő szakértője szerint az inflációs célkitűzés alapján lehet még kamatot csökkenteni, és majd csak 300 feletti forint/euró árfolyam "szólhat bele" érdemben a központi bank kamatpolitikájába.

Vágni, vagy nem vágni?

Az elmúlt napokban megfigyelt forintmozgás egyébként alátámasztja azon nézeteket, amelyek szerint nem csak a Nemzetközi Valutaalap első emberének budapesti látogatásával kapcsolatos aggodalmak, hanem emellett a régiós hatások, illetve a forint mögötti hajtóerők (pl. külkereskedelmi, devizahitelezési folyamatok) gyengülése vezetett a magyar fizetőeszköz csaknem történelmi mélypontra süllyedéséhez.

Egyes elemzők szerint tartósan gyengébb szinten ragadhat a fizetőeszköz a borongós nemzetközi befektetési környezet, illetve a forint mögötti tőkeáramlás változása miatt, és a gyengélkedés ellen - amint az látható - a nagyon magasan tartott MNB-kamat sem tud tartósan mit tenni. Emiatt viszont a súlyos recesszió hatásainak enyhítése, a forintkamatok mérséklése érdekében folytatnia kellene lendületes kamatcsökkentési sorozatát a jegybanknak.

Mi lesz a devizahitelesekkel?

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a további kamatcsökkentések esetleges forintgyengítő hatásával kapcsolatban azt emelte ki: "az egyetlen kritikus pont a devizahitelesek teherbíró képessége, és az abból fakadó pénzügyi stabilitás kérdése lehet. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi árfolyamszintek még tolerálhatók, és most nyomósabb érv, hogy a gazdaságnak égetően nagy szüksége lenne alacsonyabb forintkamatokra, jóllehet, a vállalkozások hitelhez jutását szemmel láthatóan nem csak a magas kamatszint, hanem a bankok alacsony hitelnyújtási hajlandósága is nehezíti."

A gyengülő forintárfolyam a devizahitelek törlesztő részleteinek növelésén keresztül gyengíti a lakossági fogyasztást, illetve a vállalatok devizahiteleinek megújítási kockázatait emeli, amely viszont az elbocsátások további emelkedését hordozza magában - fűzte hozzá a témakörhöz Tardos Gergely. Samu János egyébként azt is kiemelte, hogy az esetlegesen tovább növekvő devizahitel-terhek a bedőlő hitelek arányának emelkedése miatt a bankrendszeri stabilitási kockázatokat is növelik, azaz az MNB-nek tehát ilyen szempontokra is tekintettel kell lennie kamatdöntéseikor.

Talán nem forgatná fel a világot az áfa-emelés

Amint a Portfolio.hu múlt heti elemzői konszenzusában már jelezte, idén év közepére 1,5-2,0 százalék közé süllyedhet az éves alapú inflációs ráta és év végére is 3 százalék alatt maradhatna, azaz ilyen környezetben a héten - költségvetési bevételi szempontok miatt - előtérbe került felső áfa-kulcs emelése feltehetően nem emelné olyan magasságokba az inflációt, ami nem kívánt másodlagos hatásokat (megemelkedő ár- és bérnövelési elvárások) generálhatna.

A fentiek miatt tehát az is elképzelhető, hogy a jegybank dolgát (inflációs cél elérése) most nem annyira nehezítené meg a közteher növelése, mintha arra az elmúlt években került volna sor, de az valószínű, hogy a kamatcsökkentési lendületből visszavenne az MNB. Ezzel indokolta Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője a jövő hétfői, mindössze 25 bázispontos, illetve az év egészére összesen 100 bázispontos alapkamat-csökkentési várakozását. (Időközben arról érkezett hír, hogy a szocialista elnökségi ülésen tegnap elvetették az áfa-emelés ötletét.)

A piaci konszenzus szerint egyébként ennél jóval bátrabb lesz majd a jegybank: év végére 7.00 százalékig vághatja az irányadó rátát a jelenlegi 10.0 százalékról, azaz nemcsak az októberi 300 bp-os emelést venné viszonylag gyorsan vissza, hanem még további érdemi monetáris enyhítést is végrehajthat majd. Megjegyzendő, hogy egy hónapja is 7.00 százalékos lett év végi kamatkonszenzus, de azóta a forint mintegy 6 százalékkal értékelődött le az euróval szemben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!