Egyenes kiesés

Elrettentésre játszik a GVH

2007.08.17. 07:57
A bírság elrettentésre szolgál, fontos, hogy a kartell miatt többet fizető közbeszerzést kiírók kártérítési eljárásokban is visszaköveteleljék a háttérmegállapodásokkal elért extraprofitot – véli a GVH. Ha nem sikerül megállapodni, többek között a paksi erőmű, a BKV és a SOTE is pereket indíthat. Vizsgálják azt is, mennyit tudnak visszakövetelni az autópályépítőktől. A GVH szerint a 2000 óta elkészült autópályák 2006-os áron számítva akár 220 milliárd forinttal olcsóbban is megépíthetők lettek volna.

Már jogászok bevonásával vizsgálja a kártérítés követelésének lehetőségét és a visszakövetelhető összeg nagyságát a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) - mondta el a Világgazdaságnak Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató. Bár a Gazdasági Versenyhivatal megállapította az autópálya-építők versenyjogsértését, a kár számszerűsítése és bizonyítása az NIF dolga - tette hozzá.

Először az érintett cégeket keresik meg az igényünkkel, bírósági eljárást csak ennek sikertelensége esetén indíthatnak. "Minden jogi lépést meg fogunk tenni, ez kötelességünk is, de nem akarunk belemenni egy számháborúba, hogy mennyi pénzt tudunk viszszakövetelni" - szögezte le. Az első nagy autópályakartell-ügy kipattanása óta lassan eltelik öt év, és elévülhet az eset, hiszen nem tudható biztosan, honnan indulhat az elévülés, a szerződéskötéstől vagy a teljesítéstől - mutatott rá a Világgazdaságnak Nagy Zoltán, a GVH elnöke.

Reményik - jogászi szakvéleményre hivatkozva - úgy véli, esetükben nem kell tartani az elévüléstől, mert az onnan kezdődik, hogy a GVH feltárta az esetet, s ez 2004-ben történt. Azóta egyébként a megtámadott GVH-határozatot a bíróság is jóváhagyta - derül ki a versenyhivatal egy korábbi közléséből.

Perelhet Paks, a SOTE, a BKV 

Az útépítések mellett a másik nagy kartellbűncselekmény-sorozat az informatikai beszerzéseknél zajlik, ahol ugyan eggyel kisebb nagyságrendről beszélhetünk, ám a felderített ügyek száma jelentőssé növeli a kartellben elkövetett lopás mértékét. Ilyen informatikai beszerzéssel összefüggő kartellt tárt fel a Paksi Atomerőmű két tendere esetében is a GVH. A Világgazdaság megtudta, hogy az erőmű peren kívüli megegyezésre törekszik az érintett cégekkel, de ennek sikertelensége esetén nem zárják ki a bírósági eljárást sem.

Számol a hivatal

A 2003-as szerződés alapján épült 60 kilométeres autópálya-szakasz esetében - a Strabag egyik vezetőjétől lefoglalt iratok szerint - a költségalapú ár 90 milliárd forint lett volna, erre az ágazat normál profitját - 5,2 százalékot - vetítve 94-95 milliárd forint jött volna ki, míg ennek kétszeresét megengedve az ár még mindig csak 100 milliárd forint lett volna ezen munkálatok esetében. Ám az építők 128 milliárd forintért vállalták el a feladatot - a kár 28 milliárd forint az államkasszában. A GVH számításai alapján a 2000 óta elkészült autópályák 2006-os áron számítva akár 220 milliárd forinttal olcsóbban is megépíthetők lettek volna, ha végig érvényesül az árverseny.

Az Oktatási és Közművelődési Minisztérium által a Kaposvári Egyetem multifunkcionális központja megépítésére kiírt közbeszerzési eljárásával összefüggésben szintén kartellezésre derült fény, ennek kapcsán a károsult ugyancsak benyújtja a kártérítési követelését. A 4-es metró építésével kapcsolatban a Bartók Béla út felújítása tárgyában kiírt közbeszerzési pályázaton részt vevő cégekkel szemben szintén megállapította a kartellbe tömörülést a GVH. Az ügyben érintett BKV Zrt.-től azt a tájékoztatást kapta az újság, hogy a megbízott ügyvédi iroda vizsgálta az ügyet, s a BKV közölte a cégekkel, hogy kártérítési igényük van, a bejelentésre a vállalatoknak szeptember elejéig kell reagálniuk. Pereskedés csak megállapodás hiányában várható - közölte a BKV.

A SOTE informatikai beszerzésével kapcsolatban 2006-ban ugyancsak kartellezésre akadt a GVH, ám az egyetemen az esetleges kártérítési ügy még nem került napirendre. Egy perben a GVH által meghozott határozatok elégségesek arra, hogy egy kártérítési perben a jogellenességet a bíróság megállapítsa, ugyanis a GVH határozatát a bíróságnak kötelezően figyelembe kell vennie, akkor is, ha a kartellező cégek az ellen pert indítottak - mondta lapunknak Nagy Zoltán. Ha a sértettek kártérítési pert indítanak, akkor a bíróság felfüggesztheti az elévülést arra az időre, amíg a versenyhivatal határozata elleni per jogerősen le nem zárul. Így az állam pénze visszaperelhető marad, jóval túl az általános ötéves elévülésen - mondta.

Nem elég a bírság 

A kártérítésre egyértelműen szükség van, s vissza is követelhető, legyen szó akár EU-s, akár állami, akár önkormányzati vagy éppen magánpénzekről - szögezte le Nagy Zoltán, hozzátéve: a versenyhivatal csak elrettenteni tud a bírsággal, a kartellbűntettet elkövetők nevének nyilvánosságra hozatalával, ám az így okozott kárnál a bírság rendre kisebb. A nemzetközi adatok szerint a felárak a kartellekben 10-49 százalék között mozognak, s ez még kisebb összegű szerződések esetén sem kevés pénz. Ennek ellenére a kárt szenvedettek közül sokan még nem tettek lépéseket.