Nem látni, mi a kormány célja az MVM-mel

"Ilyen ingyen reklámra azért nem számítottunk" – kezdte beszámolóját Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője utalva arra, hogy Gyurcsány Ferenc meglehetősen váratlanul hivatkozott a kutatócsoport – egyébként a GVH számára készült - tanulmányára a népszavazás másnapján. A szakember szerint egyébként nem valószínű, hogy ezekről a tényezőkről csak most szerzett volna tudomást a kormányzat, a liberalizáció hibái korábban is ismertek voltak.

A 2008. elején lezajlott modellváltás lényegében árliberalizáció, tényleges verseny nélkül, azaz a keresleti oldalt úgy szabadította fel az új szabályozás, hogy a kínálati oldal regulációját, az MVM pozícióit meghagyta - foglalta össze a tanulmány következtetéseit a szakember. A REKK konzisztens intézkedéscsomagot várna el a kormányzattól, aminek egyik fő eleme a monopólium – azaz a hálózat birtoklásával kapcsolatos tevékenységek – elválasztása a termelési, kereskedési tevékenységektől.

Ez az egyik a legfontosabb kérdés Európában is, és a közelmúlt sajátos fejleménye, hogy az E.ON a német piacon meghajtotta a fejét az uniós elvárások előtt, és eladja az eddig a tulajdonában lévő villamos energia átviteli hálózatát. Ez teljesen paralell kérdés az MVM itthoni feldarabolásával – mutatott rá Kaderják Péter, a Magyar Energiahivatal korábbi vezetője utalva arra, hogy a Mavir százszázalékos tulajdonosaként az MVM komoly befolyást gyakorolhat a rendszerirányítási kérdésekre is.

Áram pedig lenne a versenyhez

A hálózat tulajdonlása mellett a kínálat felszabadítása és a korlátozásoktól mentes külkereskedelem kell, hogy a fókuszban álljon. Kaderják Péter szerint az intenzív importverseny lefelé szoríthatná az árakat és ehhez elvileg a határkeresztező kapacitások adottak lennének. A régió fizikai értelemben ráadásul a termelői kapacitásokkal egyik legjobban ellátott terület az európai villamosenergia-rendszerben, így elvben nincs a versenyt akadályozó kapacitáshiány.

A kormányzat ugyanakkor a legfontosabb irányban, Szlovákia felé történő áramkereskedelmet egy sajátos lépéssel a tavalyi év végén leszűkítette a piac előtt. A hazai piacon ráadásul az MVM-től és a tulajdonában lévő Mavirtól teljesen független termelő kapacitás nem nagyon van, a verseny így korlátozott a piacon, és a hosszú távú megállapodások újrakötése sem oldja fel a nagykereskedelmi oldalon jelentkező koncentrációt – mondta el Kaderják Péter.

Nem tudni, ebből mi sül ki

A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy az MVM készülődő privatizációjának előkészítése volt a cél, nem az árampiaci liberalizáció – mutatott Kaderják Péter. A villamos energia közelmúltban tapasztalt áremelkedése mögött részben a költségoldalon jelentkező nyomás, a tüzelőanyagok drágulása áll, de ez messze nem magyarázza azt, hogy Magyarország a környező államok között az egyik legmagasabb nagykereskedelmi áramárral bíró ország.

"Vannak olyan érdekcsoportok, akik ma is az MVM változatlan formában történő privatizációjában érdekeltek, kicsit még kétséges tehát, hogy az elmúlt héten felvázolt dinamikus átalakítást valóban végig tudja csinálni a kormányzat" – adott hangot aggodalmainak a szakember. Ezzel együtt most nagyon határozottnak tűnik a kormány, Kaerják szerint a kérdés egyelőre csak az, hogy pontosan mi a célja, és milyen úton kívánja azt elérni.

A cseh példa is sántít

A szétválasztás ellenpéldájaként emlegetett CEZ esetében a CEPS-et, a magyar Mavirnak megfelelő társaságot – egy kisebbségi részesedés kivételével – elkülönítették, azaz a tulajdonosi leválasztás megtörtént, és ezután következett a kereskedelmi tevékenységek megerősítése, ami a társaság erőteljes regionális pozíciójához vezetett – mutatott rá Kaderják Péter.

A cseh politikusok és a cseh fogyasztók viszont most szembesülnek azzal, hogy egy olyan piacon, ahol önköltségi alapon lényegesen olcsóbban lehetne áramot termelni, a nagykereskedelmi árak a magasabb német szinthez közelítenek, pontosan azért, mert van egy erőteljes pozícióban lévő társaság, amely magasabb árakat diktál a fogyasztóknak. Ez az ára egy "nemzeti büszkeségnek" – mutatott rá Kaderják Péter, hozzátéve, hogy ez is lehet egy cél, csak akkor ennek komoly társadalmi költségei lesznek. Az MVM ráadásul már feltehetően lekésett arról, hogy a CEZ-hez hasonló erejű társasággá váljon.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!