A külföld kezében vagyunk

Papp Zsolt, a KBC londoni elemzője úgy látja, hogy a jelenlegi piaci környezetben a magyar hatóságok csupán a károk enyhítésére lehetnek képesek, mégpedig a következő eszközökkel. Rövid távon korlátozott mértékű közvetlen intervenciót alkalmazhat a jegybank a devizapiacon, illetve ha szükséges, kamatemelést hajthat végre. Az államkötvény-kibocsátást csökkenteni kell, ezt a feladatot Magyarország lényegében kipipálhatja, mert pénteken bejelentették az állampapír-kibocsátás jelentős mérséklését. Az OTP esetében az államnak dolgoznia kell azon, hogy állami portfólióbefektetéssel váltsa ki a tőkeáttételes befektetőket. Ezt a piacon nem szabad kommunikálnia, de remélhetőleg a kormányzat számon tartja ezt a lehetőséget - hangsúlyozza az elemző.

Papp Zsolt arra hívja fel a figyelmet, hosszabb távon Magyarországnak továbbra is a fiskális pozícióira kell ügyelnie. A magas adósságráta a gazdaságot a sebezhetővé teszi, a magas adóteher pedig az általános versenyképességet rontja. A fő veszély, ha a hatóságok folytatják a rövid távú, evickélő stratégiájukat - véli Papp. Az összeomlást biztosan elkerüli a gazdaság, de nem a gazdaságpolitikai lépések, hanem a globális piacok megnyugvása révén - fogalmazza meg kritikáját a szakértő.

A magyar pénzügyminiszter és jegybankelnök által péntek reggel bejelentett intézkedéseknek "van értelme", de az ország korlátozott mennyiségű devizatartalékai miatt a gazdasági döntéshozók akarata nem elég a stabilitás megteremtéséhez, ahhoz a nemzetközi piaci környezet javulása is szükséges - vélekedik Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője.

A szakértő az MNB pénteki bejelentésével (forint/euro swap-tendereket bonyolít naponta, vagyis közvetít a bankok között, lényegében devizahitelekhez segítve őket) kapcsolatban megjegyezte: mindez azt jelenti, hogy a jegybank jelentős szerepet kaphat a devizaswap-piaci forgalom bonyolításában, és emiatt szükség esetén (ha túlságosan egyik irányba mozdulna el a piac) könnyedén be is tudna avatkozni a folyamatokba.

Mi lesz a forinttal?

Tóth kommentárjában kiemelte, hogy bár a magyar gazdaság fundamentumai jelentősen javultak az elmúlt két évben (10% körülről 4% alá csökkenő GDP-arányos államháztartási hiány, sőt, a kormány pénteken jelentette be a 3,4 százalékra levitt idei költségvetési hiánycélt, jelentősen csökkenő folyó fizetési mérleg deficit), az országot továbbra is a leginkább kockázatosabbak között tartják nyilván a befektetők. Ennek oka, hogy az ország külső adóssága nagyon magas, ami fokozottan sérülékennyé teszi a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ingadozásaira.

A magas külső adósságráta elsősorban az erőteljes lakossági, illetve vállalati devizahitelezési folyamat miatt alakult ki. Az elmúlt fél évben havi átlagban 600 millió eurónyi (150-155 milliárd forintnak megfelelő) devizahitelt vett fel a bankoktól a lakosság és mintegy 100 millió eurónyit (25-26 milliárd forintnak megfelelő összeget) a vállalatok.

Tóth arra számít, hogy mivel a hitelezési aktivitás jelentősen lassulhat, a meglévő devizahitelek törlesztéséből fakadó tőkekiáramlás meghaladja majd a forrásbevonást, ami összességében forintgyengülési nyomást fejhet ki. A Magyar Nemzeti Bank nyilván nem nézné tétlenül a forint szabadesését - tette hozzá Tóth, aki nem feltétlenül van meggyőződve arról, hogy a forint a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud.

Mi lesz az állampapírhozamokkal?

A külföldiek a legutóbbi adatok szerint mintegy 3250 milliárd forintnyi magyar állampapírt tartanak, (a teljes piac mintegy 38 százalékát), ami már mintegy 150 milliárd forinttal alacsonyabb a legutóbbi lokális csúcsnál, de a 250 milliárddal magasabb a júniusi mélypontnál. Tóth szerint ha ezt a 250 milliárdos "többletet" el is adják a külföldiek, az a szabályváltoztatás, miszerint hétfőtől ismét korlátlan mennyiségű állampapírt tarthatnak portfólióikban a magyar magánnyugdíjpénztárak, ezt a külföldi esetleges eladói magatartást 3 hónapos időtávon ellensúlyozhatja. (Június végén mintegy 340 milliárd forintnyi részvényállománnyal rendelkeztek a magyar magánnyugdípénztárak, negyedévente mintegy 200 milliárd forintnyi friss tőke áramlik a pénztárakba, miközben az év hátralévő részében érdemi nettó forint állampapír-kibocsátás nem várható az Államadósság Központ pénteki bejelentése értelmében.)

Mindez azt jelenti Tóth véleménye szerint, hogy bár nagyon vonzóak, nagyon magas szinten vannak a magyar állampapír-hozamok, addig nem fognak "fenntartható szintre" mérséklődni, amíg nem nyugszanak meg a nemzetközi piacok.

Összességében az elemző arra számít, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók a forint stabilizálására törekszenek, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is tudnák állítani a gyengülését. Az elemző további forintgyengülésre számít. Tóth meglátása szerint mivel súlyos a helyzet az állampapírpiacon, hiszen nincs vételi oldal egyelőre, nincs, aki nem az egekbe szökő hozamért adna kölcsön pénzt az államnak, ezért a jegybanki kamatemelés nem valószínű, hogy az MNB preferált válságkezelési megoldása lenne, bár a további jelentős forintgyengülés esetén ez is bekövetkezhet. A magyar állampapírhozamok addig érdemben nem tudnak majd csökkenni, míg nem nyugodtabbak a körülmények nemzetközi fronton - zárja gondolatait az elemző.

A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók által meghozott döntések jó irányba mutatnak, de a probléma megoldásának kulcsa összességében a fejlett nagy jegybankok kezében van - jegyezte meg a Portfolio.hu-nak Ambrus Gábor. A 4Cast londoni elemzője szerint amennyiben enyhül a feszültség a nemzetközi pénzpiacokon, a dolláralapú likviditás javul, a hozamok csökkennek, akkor szépen irányba indulhatnak nálunk is a dolgok.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!