Hipermarketek terjedése
Szalóky Tóth Judit szerint a bolthálózat átalakulása a vásárlók döntéseinek, boltválasztásának következménye, ugyanis egyre többen, egyre gyakrabban szerzik be a napi fogyasztási cikkeket hipermarketekben és diszkontokban. A vásárlóerő a 2500 négyzetméteresnél nagyobb üzletekbe vándorol, főleg a széles választék és a hatékony működésnek köszönhető alacsony árak miatt. Az élelmiszerek bolti eladásából a hipermarketekre értékben már 26 százalék jutott múlt évben, szemben a 2001-ben mért 17 százalékkal.
A hipermarketek növekedése majdnem mindegyik más boltkategória pozícióját rontotta. Kivétel csak az 51-200 négyzetméter közötti, szintén kicsinek számító, általában lakóhely közeli bolt, amely meg tudta őrizni 21 százalékos piaci részesedését.
Drágább, de rugalmasabb
A hipermarketek és diszkontok terjeszkedését könnyíti, hogy még mindig elaprózott a magyar bolthálózat. Hiszen az összes élelmiszerüzlet 93 százalékának eladótere 200 négyzetméter alatt marad. Régiónkban Magyarországon egymillió lakosra nyolc hipermarket jut, míg Csehország tizenhattal már meghaladta a nyugat-európai átlagot (tizenöt egymillió lakosra), de Szlovákia tizes mutatója is magasabb. Az új közép-európai EU-tagországok közül egyedül Lengyelországban (öt) kisebb az egymillió lakosra eső hipermarketek száma.
Magyarországon a 200 négyzetméternél kisebb élelmiszerboltok piaci részesedése 38 százalék, ami meghaladja mindegyik régi EU-tagország átlagát. Az ACNielsen tavalyi nemzetközi felmérései szerint a magyarhoz legközelebbi, olasz mutató 36 százalékos, a legtávolabbi francia pedig 4 százalékos.
A kisméretű üzleteket viszonylag nagy költséggel lehet üzemeltetni, ami azután visszatükröződik a magasabb árszínvonalban. Ennek ellenére megmarad a kis boltok létjogosultsága, mert a lakóhelyek közelében könnyen elérhetők, választékukat és szolgáltatásaikat pedig rugalmasan alakíthatják vevőkörük igényeihez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
