A mának él a magyar
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Az MNB adatai szerint az államháztartás finanszírozási igénye a júniussal záruló elmúlt 12 hónapban a GDP 3,7 százalékát (980 milliárd forintot) tette ki - írja a Portfolio.hu. A márciussal zárult egy évben 3,9 százalék volt ez az adat. (Az államháztartás nettó finanszírozási igénye nem azonos a hiánnyal, de azt nagyon jól közelíti.) Mindez azt jelenti, hogy tovább nőtt az idei évi államháztartási hiánycél (3,8 százalékos GDP-arányos deficitterv) teljesítésének, sőt akár jelentős alullövésének valószínűsége, bár a Pénzügyminisztérium a fokozott óvatosságra hivatkozva nem kívánta leszállítani azt.
Elemzői kommentár
A részletes adatok megjelenéséig még másfél hónapot várnunk kell, azonban valószínűsíthetjük, hogy az általunk korábban felvázolt szcenárióval megegyező módon, a GDP 3,4 százalékáig csökken a hiány - kommentálja az adatokat Kondora Szilárd. Az OTP Bank elemzője hozzáteszi: a kiadási főösszeg a beruházások historikusan is rendkívül alacsony szintje miatt összességében teljesíthetőnek tűnik; a bevételi főösszeg pedig a korábbinál lényegesen magasabb nominális pálya jövedelemadó- és tb-járulék alapokat emelő hatása miatt jelentősen túlteljesül. A gyenge növekedés, illetve a kiadási oldal magasabb bevételi szintekhez történő alkalmazkodása a magasabb hiány kialakulásnak irányába hat, azonban a betervezett tartalékok és az uniós társfinanszírozás eredményszemléletű hiányt csökkentő hatása várhatóan bőven fedezik majd mind a kötelezően indexálandó (nyugdíjak, szociális kiadások), mind az egyoldalúan indexált (közszféra nominális béreinek emelése) kiadások növekedését.
Az Index megítélése szerint már csak azért is nagy esély van a bő egy hónappal ezelőtt leszállított, ám lapunk értékelése szerint már akkor is konzervatívnak tekintett, 3,8 százalékos idei hiánycélnál kisebb költségvetési deficit elérésnek, mivel az év hátralevő részében a büdzsé egyenlege jobban fog alakulni az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Tavaly a második félévben ugyanis öt Gripen-gép érkezett be, annak durván 70 milliárd forintos költsége ezért a múlt évi költségvetési egyenleget rontotta, idén azonban már nem lesz ilyen tranzakció. Ugyanez a helyzet a MÁV-val, a tavaly második féléves egyszeri, 60 milliárd forintot meghaladó tőkejuttatás vélhetően nem ismétlődik meg idén.
Megítélésünk szerint ezért indokolt lenne ismét lejjebb vinni a 2008-as deficitcélt, sőt, ha a kormány konzekvens lenne az általa folytatott kommunikációhoz, akkor a 2009-es tervet is lejjebb vinné. Ha nem viszi le a jövő évi célt, az egyben azt is jelenti, implicit módon lazítás következik be a büdzsében, hiszen az idei folyamatok alapján kisebb jövő évi deficitszám adódna.
Halmozzák az adósságot a háztartások
64,8 százalékos államadósság
Ha csak 2008 második negyedévét nézzük, akkor a nettó finanszírozási igény a GDP 2,6 százalékát tette ki.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2008 második negyedévének végén az elmúlt egy év GDP-jének 64,8 százaléka, 17 082 milliárd forint volt.
A fenti, csökkenő állami finanszírozási igény mellett is folytatódik az a kedvezőtlen jelenség, miszerint mérséklődik a háztartások nettó finanszírozási képessége. Az előzetes adatok szerint az elmúlt egy évben ez a GDP 1,3 százalékát érte el az első negyedévi másfél százalék után.
Amennyiben csak a második negyedévet nézzük, a háztartások pénzügyi eszközeinek tranzakcióból eredő növekedése elmaradt a tartozások hasonló eredetű növekedése mögött, így a nettó finanszírozási képesség (-34 mrd Ft) a GDP -05 százalékát tette ki. Vagyis a lakosság több hitelt vett fel a második negyedévben, mint amennyi megtakarítása keletkezett.
Negatív arányszámra 2003. harmadik negyedéve óta nem volt példa. Ez a belföld harmadik nagy szektora, a vállalatok beruházási forrásainak szűkülése (és így a GDP-növekedési kilátások romlása) irányába mutat a jelentősen csökkenő állami forrásbevonás mellett is.
A háztartások pénzügyi eszközei esetében a nyugdíjpénztári követelések, a tőzsdei részvények, a devizabetétek, a külföldi valuta, a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az egyéb követelések növekedtek figyelemre méltóan, miközben a forintbetétek, a forint készpénzállomány és a befektetési jegyek számottevően csökkentek. A kötelezettségek esetében továbbra is a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó.
A forint erősödése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya igen nagymértékben, 533 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 102 milliárd forinttal csökkent.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
