A befektetõk, a projektben részt vevõ cégek (OMV, a Mol, a román Transgaz, a Bulgargaz és a török Botas) kezében van a Nabucco vezeték sorsa, a befektetõk azonban fél szemmel mindig a politikát figyelik döntéseik során. Ezért is fontos, hogy az EU, illetve az országok kormányai kifejezzék elkötelezettségüket – hangsúlyozta a gazdasági tárca két államtitkára, Felsmann Balázs és a Garamhegyi Ábel, miután bejelentették: Kóka János vezetésével a Mol vezetõit is magába foglaló delegáció indul Törökországba, Azerbajdzsánba és Türkmenisztánba, hogy részben az ottani kormányok, részben az érintett gázkitermelõ cégek vezetõivel találkozzanak.
Miközben a vállalati és a befektetõi körnek kellene jobban aktívizálnia magát, hogy végre lendületet nyerjen a projekt, azaz megkezdõdjön az azeri gázra építõ, évente 30 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas vezeték építése, az EU-nak is fontos lenne határozottabb kiállást mutatnia. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Nabucco-ügyben a magyar lesz az elsõ európai delegáció, mely a két volt szovjet tagköztársaságba érkezik, hanem azt is: az államtitkárok szerint az unió pénzügyi intézményeinek befektetõként is meg kéne jelennie a projektben.
Az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank évek óta potenciális finanszírozóként merül fel, az uniós bank azonban az idén év elején, a projekt megvalósíthatósági tanulmányát látva azt a feladatot adta: a résztvevõknek legalább még egy tõkeerõs céget kellene bevonniuk. Az év elején úgy tûnt, ez a francia Totalgaz lehet, majd miután a lehetõség megdõlt, néhány hónappal ezelõtt újabb, az aláíráshoz közeli új partnerrõl beszéltek a cégek. Új partner azóta sincs.
Van, akinek lehet: az OMV tárgyal a Gazprommal a Nabucco végpontjának tervezett baumgarteni gáztározó 50 százalékos tulajdonjogának átadásáról. Cserébe az oroszok beszállnának a tározó fejlesztésébe, és emelnék az oda szállított gáz mennyiségét. Az Index kérdésére a GKM államtitkárai úgy vélekedtek: egy esetleges megállapodás sem veszélyeztetné a Nabucco építését, hiszen az elõrejelzések szerint az EU gázigénye a következõ években 70 milliárd köbméterrel nõ. Azaz a növekevõ igények kielégítésére több párhuzamos fejlesztésre is szükség van.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
