Négy tárcán spórol az állam?

Az államháztartási törvény előírásai szerint nem választási évben augusztus 31-ig be kell nyújtania a pénzügyminisztériumnak a kormány elé a következő évi költségvetés tervezetét. Mivel a Gergely-naptár idén a PM-mel van (szerdán, a kormányülés napján lesz 31-e), a szaktárcának az utolsó pillanatokig van ideje, hogy a még igencsak képlékeny állapotú tervezeten csiszolgasson.

Olajár és politikai harcok

A büdzsé benyújtása már tavaly sem ment zökkenőmentesen, ám akkor a kormányváltás indokolta a késlekedést. A PM-nek ma elsősorban az olajár jelent komoly bizonytalansági tényezőt, az ugyanis döntően befolyásolhatja a gazdasági növekedés és az infláció alakulását. Jelentős hatással lehet a mostanra már a hetvendolláros szintet is megjárt olajár a gázárak és az ehhez kapcsolódó kompenzációs költségek alakulására is.

Nemcsak az olajár és az ebből fakadó világgazdasági bizonytalanság miatt készül nyögvenyelősen a költségvetés, hanem azért is, mert a 2006-os választási év. Emiatt sokkal több és keményebb politikai alkut kell végigharcolnia a kormányzatnak a koalíciós politikusokkal. Arról nem is beszélve, hogy a kormányfő által beharangozott, körülbelül száz lépés programja - bár a lépések legtöbbjének gazdasági hatásáról egyelőre mit sem tudni - a becslések szerint szintén százmilliárd forinttal növelheti a költségvetés kiadásait. A kormányfő korábbi ígéretei szerint elsősorban a családtámogatásokra és a mezőgazdaságra-vidékfejlesztésre fordított összegek emelkednek jelentősen.

Nem lesz pénz pályázatokra

A nagyjából száz lépésnek azonban nem is annyira a kiadásnövelő, sokkal inkább a bevételcsökkentő hatásai okozhatnak kemény fejfájást a minisztériumokban. Az adócsökkentés hatására ugyanis még a kormányzati számítások szerint is legalább 200 milliárd forint esik ki a büdzséből. Ez az adat azonban már tartalmazza az adócsökkentésekből eredő forgalomnövekedés hatását is - ami az esetenként egyedi döntései miatt az utóbbi időben támadások kereszttüzébe került informatikai minisztérium.

Úgy tudjuk, ettől a négy tárcátától összesen 150-160 milliárdot - ezen belül csak a GKM-től legalább 60 milliárdot - vesznek el az idei költségvetéshez képest. Az agrárminisztérium büdzséje 50 milliárdot meghaladó, az oktatásié legalább 35 milliárdos tétellel csökken. Bár úgy tudjuk, az IHM csak 5-6 milliárdot veszít, a tárca költségvetésének ez az összeg is mintegy 10 százaléka. A nagyobb költségvetésű minisztériumok közül információink szerint tízmilliárd körüli kiesést szenved el a belügy, a kulturális és a zöldtárca is.

A működési költségek csökkentése akár minisztériumi háttérintézmények és kht-k felszámolásához, minisztériumi főosztályok összevonásához is vezethet. Ez a lépés is a jelenleg több mint harminc főosztállyal működő, mintegy húsz társaságot és intézetet "kezelő" GKM-t érintheti a legkedvezőtlenebbül. Az idén 80 milliárdos kerettel működő útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat lehet az egyik áldozata a jövő évi takarékosságnak, emellett kérdéses, hogy a gyorsforgalmi úthálózat programra mennyi jut 2006-ban (idén 44 milliárd szerepel a költségvetési törvényben).

A szintén jelentős intézményhálózattal rendelkező agrártárca költségvetéséből tudomásunk szerint kevesebb jut a földalapkezelő szervezetnek (idén mintegy hatmilliárdot kapnak), de több más szakigazgatási intézmény büdzséje is csökkenhet 2006-ban. A Földhivatalok, földmérési és távérzékelési intézet előirányzat költségvetése, valamint egyes erdészeti kiadások csökkenhetnek. Kikerülhet az FVM büdzséjéből a vidékfejlesztéssel kapcsolatos pénzek egy része is.

Az IHM egyes programjainak finanszírozását veszítheti el, úgy tudjuk, egyebek mellett kevesebb jut majd a Közhálóra, a Szociális Telefon- és a Jövő Háza-programra. Várhatóan kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd a hírközlési intézmények is. Az oktatási tárca idei költségvetésében a fejezeti kezelésű előirányzatnál szerepel 67 milliárdos tétel egyéb működési célú támogatásokra, ez a keret szintén csökkenhet jövőre.

A jegybank 850 milliárdról beszél

A kiadásokat nemcsak az adócsökkentés miatt kell visszafogni. A konvergenciaprogramban vállaltaknak megfelelően az államháztartás GDP-arányos hiányát - uniós statisztika szerint - 2,9 százalékra kell lefaragni az idei 3,6 százalékról.

Mivel az idei deficitcél 1022,7 milliárd forint, a 2,9 százalékos hiány eléréséhez akkor is csaknem 160 milliárd forinttal kell a hiányt mérsékelni, ha GDP valóban 4 százalékkal emelkedik jövőre (több mint kétszázmilliárddal kellene, ha nem változnak a GDP összege). A kormány a költségvetés tervezésekor 3,5-4 százalékos GDP-bővüléssel számol; ha ennek a prognózisnak csak az alsó határa teljesül, akkor a hiánycsökkentés miatt több mint 170 milliárdot kell lefaragni a kiadásokból.

Jelenleg tehát máris 100 milliárd (száz lépés) + 200 milliárd (adócsökkentés) + 160-170 milliárd (hiánycsökkentés), vagyis összesen 460-470 milliárd forintnál vagyunk. A jegybank szerint azonban ez sem elég, a legutóbbi inflációs jelentés 800 milliárd forintos megtakarítást sürget, hogy a kormány teljesíthesse vállalásait. Úgy tudjuk, ilyen drasztikus mértékű szigorra nem készül a PM, amely még egy kiskaput is hagyott a költségvetésben.

Alultervezett infláció?

A pénzügyminiszter ugyanis kedden bejelentette: a jövő évi költségvetést 2 százalékos inflációval tervezik. Ez az inflációs cél, amelyet korábban az áfacsökkentések inflációmérséklő hatásával