Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A törvényi előírásoknak megfelelően a számlavezető rendszerekben biztosítva lesz a kamatadó felszámítása 2006. szeptember 1-jétől – mondták el a Napi Gazdaságnak az OTP Banknál, ahol azonban azt sem titkolták: maradnak azért hiányosságok. A számítástechnikai rendszerek ugyanis – a felkészülési idő rövidsége miatt – több esetben képtelenek lesznek elvégezni a feladatokat, ilyenkor pedig az ügyintézők manuális beavatkozására, tevékenységére lesz szükség (magyarul: a tisztviselők kézzel számolgatnak majd).
A Budapest Bank (BB) szakemberei a törvény elfogadása óta megfeszített erővel, minden más fejlesztést háttérbe szorítva dolgoznak a rendszer átalakításán – tájékoztattak a hitelintézetben. A prioritásként kezelt projektre átcsoportosított rendkívüli erőforrásoknak köszönhetően a BB a tervezett menetrend szerint a határidőre képes lesz – a törvény által megkövetelt időben és módon – a 20 százalékos kamatadóval kapcsolatos banki kötelezettségei teljesítésére. A felkészülést illetően azonban még mindig akadnak nyitott kérdések. Eddig ugyanis sem a szaktárca, sem pedig az adóhivatal nem fogalmazta meg pontosan, hogy milyen formában kell benyújtani a bevallást.
Nem nyugodtak
A CIB szakemberei azt közölték, hogy sok kérdés merült fel a téma kapcsán, de ezekre már – a várakozásokkal nem ellentétes – választ adott a Pénzügyminisztérium egy szakmai találkozó keretében. Itt sem nyugodtak azonban, hiszen – mint hangsúlyozták – a nehézségeket előre nem lehet megjósolni, kérdéseket vethet fel például a devizakülföldi ügyfelek kezelése.
A számítástechnikai fejlesztés rendkívül bonyolult, mert termékcsoportonként, konstrukciónként, valamint időponttól függően különböző módon kell a megfelelő adót számolni. A legösszetettebb feladat az értékpapír-műveletek adójának meghatározása, tekintettel a devizabelföldi, devizakülföld ügyfelekre, illetve az egyéni vállalkozókra vonatkozó eltérő szabályozásra. Várhatóan nem lesz azonban csúszás a K&H Bankban, ahol azt állították, hogy a szükséges időben elkészülnek a fejlesztések.
Kissé értetlenül
A szakemberek egy része egyébként kissé értetlenül áll a jelenlegi fejlemények előtt. Hiszen – mint mondták – a kamat- és árfolyamnyereség-adó eddig is létezett (csak a kulcs volt nulla), így a körültekintő pénzügyi intézményeknek már eleve olyan rendszereket kellett volna kiépíteniük, amelyek a megjelenő terhet tudják kezelni. Azzal pedig, hogy a jogszabály az első kifizetéseknél (persze nem véletlenül, hanem a visszamenőleges hatályba léptetés elkerülése miatt) lehetővé teszi a nulla kulcs alkalmazását, további haladékot biztosít a hitelintézeteknek a felkészülésre.
A kamatadóval kapcsolatos fejlesztési költségek nagyságát néhány pénzintézet banktitokként kezeli, a legtöbb helyen azonban még felmérni sem tudták, ez mennyit tehet majd ki. A CIB Banknál a szükséges teendők már több 10 millió forintos költséget generáltak, de ebben csak az igénybe vett külső cégeknek kifizetett összegek szerepelnek, még nem összegezték a belső munkaerővel, fejlesztéssel kapcsolatos és az egyéb kiadásokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
