11 százalékra csökkent a kamat

Az október 22-én 3 százalékponttal, rendkívüli kamatdöntő ülésen 11,5 százalékosra emelt jegybanki alapkamatot 11 százalékosra csökkentette hétfői ülésén az MNB monetáris tanácsa. A kamatszintet az októberi rendkívüli döntés előtt legutóbb májusban változtatta meg a monetáris tanács, akkor egy háromlépéses tavaszi kamatemelési hullám részeként 8,25-ről 8,5 százalékra emelte azt.

Csökkent, de még magas

A magyar alapkamat a csökkentés ellenére továbbra is a legmagasabb a régióban – és egész Európában is a legmagasabbak között van –, de a csökkentéssel Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kamatcsökkentési trendhez. Egy magasan tartott jegybanki alapkamat az inflációs célok elérését, az infláció csökkentését szolgálja, emellett támaszt ad a nemzeti valutának. A gazdasági növekedést ugyanakkor fékezi a magas kamatszint, ezért a recessziós hangulat miatt az elmúlt hetekben több olyan véleményt is megfogalmaztak a gazdasági – és politikai – szereplők, amely a kamat csökkentését sürgette.

A döntés meglepetés annak fényében, hogy az elemzői várakozások egységesen szinten tartást valószínűsítettek. A múlt héten a Reuters és az MTI felmérése is azt az eredményt hozta, hogy legkorábban decemberben kezdődhet meg, de inkább a jövő évi első negyedévben kezdődik meg a kamatcsökkentés.

Hiperalacsony infláció 2010-re?

Annak ellenére, hogy a szakértők nem vártak kamatcsökkentést, mindenki elismeri: az inflációs kilátások miatt nyugodtan lehet a kamatokat csökkenteni. A fejlett gazdaságok recessziója és a magyar kiigazítási igény olyan erős dezinflációs környezetet teremt, amiben a jegybanknak nem kell aggódnia a céljának teljesüléséért - írja a Portfolio.hu. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2010 elejére 3 százalék körül kell lennie az éves pénzromlási ütemnek, de egyes vélemények szerint a cél alullövésének esélye is egyre nagyobb.

A meglepetést keltő kamatdöntés nyomán kis mértékben gyengülni kezdett a délelőtt még érthetetlenül erősödő forint. Az euró ára, amely délelőtt kis időre a 262 forintos szint alatt is volt, 264 forintra emelkedett, az utolsó kötés 264,18 forinton született. Az ijedtség azonban átmenetinek bizonyult, fél három után nem sokkal már ismét 262 forint környékén járt az uniós pénz árfolyama.

A legutóbbi rendes kamatdöntő ülését október 20-án tartott a tanács, akkor nem nyúltak a kamatszinthez. Két nappal később, a négynapos ünnepi hétvége előtt viszont drasztikusan emeltek, hogy támogatást adjanak a forintnak az esetleg spekulációs támadások ellen (a spekulációs roham végül el is maradt, bár abban a négy napban érte el euróval szembeni történelmi mélypontját a forint: az euróra 286 forint fölött is születtek kötések).

Nem kell tőkekivonástól félni

Az októberi rendkívüli, 3 százalékpontos kamatemelés pillanatában még úgy tűnt, hogy a forint elleni spekulációs támadás által kikényszerített monetáris szigorítás rövid életű lehet, és gyorsan vissza lehet vágni a kamatokat a megelőző szintre – írja a Portfolio.hu. Ám a globális tőkepiaci hangulat nemigen akart javulni, a kockázatkerülési magatartás makacsnak bizonyult, így a magas kamatprémiumot a piac "lenyelte".

Éppen ezért a közgazdászok között nagyjából egyetértés mutatkozott abban, hogy a pénzügyi stabilitási szempontok fogják vezérelni a tanácsot, amikor döntenek a kamatokról. Ám a jegybank szemlátomást úgy gondolja, hogy a spekulációs támadás végével, erős nemzetközi támogatottsággal a hátunk mögött nincs már kockázata annak, hogy a kamatvágás jelentős tőkekivonást idézzen elő, írja laptársunk.

A jegybankelnök indokol

Két szempontot is összhangba kellett hoznia a monetáris tanácsnak a kamatdöntéskor: az inflációs kilátásokat, várható folyamatokat és a pénzügyi stabilitási szempontokat is figyelembe kellett venni - mondta Simor András jegybankelnök a monetáristanács-ülést követő sajtótájékoztatón. Az inflációs prognózisát az MNB stábja jelentősen csökkentette 2009-re a 3 százalékot alig meghaladó, 2010-re a 2 százalékot sem elérő mértékűre. Hosszas vita alakult ki a tanácsban, ám a nagy többség úgy látta, hogy megvan a kamatcsökkentés tere pénzügyi stabilitási szempontból is - ismertette a jegybankelnök. Volt javaslat a kamat tartására, volt fél százalékpontos és volt 1 százalékpontos csökkentésre is - fűzte hozzá.

Nem volt könnyű helyzetben az MNB, hiszen a túl nagy kamatvágás esetleg újraéleszthette volna azt a spekulációt, amelyet éppen le akarunk gyűrni és le akartunk gyűrni a 3 százalékpontos rendkívüli, októberi kamatemeléssel, a spekuláció feléledése pedig akár nagyobb károkat is okozhatott volna, mint amennyi előny az alacsonyabb kamatból fakadna - emelte ki Simor.

A jegybank elnöke hangsúlyozt azt is: a lakossági megtakarításoknál átrendeződésnek kell bekövetkeznie, hiszen a külső források elapadtak, elapadnak. Ahhoz pedig, hogy a vállalatok beruházhassanak, forrásokhoz jussanak, ahhoz a lakossági megtakarításoknak érdemben növekedniük kell. Igaz, hogy rövid távon a lakossági megtakarítások emelkedése rossz hatással van a gazdasági növekedésre, de egyrészt hosszútávon viszont bőven kompenzálja a rövidtávú negatív hatást az így nyert előny.

Simor aláhúzta: Magyarország az elmúlt esztendőkben oly sokszor a rövid távú érdekek miatt vonakodott a hosszú távon üdvözítő lépéseket megtenni, és ezért szinte folyamatos krízismenedzsmentet kell folytatnunk most. Másrész, a világ sok országában ez az alkalmazkodás végbement, vagyis az elapadó külső források miatt a lakossági megtakarítások emelkedtek, emelkednek. Az alkalmazkodás tehát nemcsak, hogy szükségszerű, hanem még előre is mutat.

Az elemzők megosztottak

Vegyes érzelmekkel fogadták a kamatdöntést a piaci elemzők. Papp Zsolt, a KBC makroelemzője szerint a forint azonnali reakciójából az látszik, hogy a piac nem "ijedt meg" az MNB lépésétől és a mostani tapasztalatok alapján nem zárható ki, hogy a jegybank decemberben is végrehajt egy 50 bázispontos csökkentést.

Bartosz Pawlowski, a Toronto Dominion Bank elemzője mindeközben úgy véli, hogy az MNB lépésének időzítése igen meglepő, mivel eddig is tudni lehetett, hogy a magyar gazdaság erőteljes lassulásban és dezinflációs trendben van. A mai kamatcsökkentéssel Pawlowski szerint az MNB arra fogadott, hogy a forintot a nemrégiben aláírt IMF mentőcsomag híre stabilan tarthatja és eddig ez így is történt.

Sokkal kritikusabb a véleménye Ivailo Vesselinovnak, a Dresdner Kleinwort londoni elemzőjének, aki a múlt heti meglepetésszerű török kamatcsökkentéshez hasonlította a mai MNB kamatvágást. "A mai döntés szerintünk bizonyos fokig szerencsejáték" - mondja a szakértő, aki szerint az, hogy a jelenlegi környezetben a tanács csökkentett, aláássa a hitelességét, gyengülési nyomást helyezhet a forintra, ezzel pedig veszélybe sodorhatja magát az inflációs célt is - írja a Portfolio.hu.