Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Magyarország szemben a világgal

2008.10.30. 14:33
A napokban többen is kifogásolták a jegybank múlt heti rendkívüli kamatemelését. A 11,5 százalékra emelet alapkamat vitán felül megnehezíti a magyarországi vállalatok helyzetét, drágulnak a hitelek. Ugyanakkor az általunk megkérdezett szakértők szinte egybehangzóan úgy vélik, hogy a kamatemelés elkerülhetetlen volt, és amíg azt nem látjuk, hogy a bizalom kezd helyreállni Magyarország iránt, ne is várjunk vágást.

Brüsszelben nem értik, hogy Magyarország miért megy szembe az európai gyakorlattal, és miért emelte az alapkamatot 11,5 százalékra, miközben egész Európában kamatcsökkentésről jönnek hírek, valamint miként lehet, hogy 8 százalékkal magasabb a kamat, mint az európai országok többségében, fejtette ki Fazakas Szabolcs. Az Európai Parlament költségvetési bizottságának szocialista tagja az Inforádiónak nyilatkozva hozzátette, Brüsszelben hiányolják, hogy nem haladunk együtt Európával a kamatcsökkentés vagy a gazdaságélénkítő programok területén.

Az Indexnek adott interjújában Albrecht Ottó, a Cashline elnöke a jegybank október 22-i rendkívüli, három százalékpontos kamatemeléséről egyenesen azt mondta, hogy kevés ennél dilettánsabb döntést lehetett volna hozni egy ilyen helyzetben. Azokat a kis- és középvállalatoknak, amelyek a válság ellenére még talpon vannak, és még csak nem is devizahitelben adósodtak el, ez lehet az utolsó kegyelemdöfés. 15-16 százalékos forintkamatot ilyen gazdasági helyzetben nem lehet kigazdálkodni.

A megkérdezett elemzők többsége ugyanakkor a kamatpolitikát bíráló - látszólag élénkülő - hangok ellenére korábban és most is a kamatemelés szükségessége mellett állt ki. A véleményekből az derül ki, hogy noha a jegybanki beavatkozás elérte célját, és noha az IMF-megállapodással a legdurvább forgatókönyvekből is ki kellett írni az államcsőd - egyébként korábban sem reális - lehetőségét, és noha a forint erősödik, egyelőre mégsem lehet gyors kamatvágásra számítani.

A jegybanknak várnia kell

Az MNB mindenképpen vár még. Az elmúlt két-három nap nagyon jó volt a feltörekvő országoknak, erősödtek a tőzsdék és a devizák, de elég csúnya hullámvasúton vagyunk még, mondta Tardos Gergely. Az OTP elemzési központjának vezetője szerint ilyen környezetben még aligha lehet kamatot csökkenteni, a jegybank megvárja, mi derül ki. Nem zárható ki, hogy még az idén csökken a kamat, de az is lehet, hogy az első vágás csak jövőre lesz.

A szakértő szerint tény, hogy a magyar kamatpolitika szembemegy a külföldi trenddel. Sőt a költségvetési politika is, hiszen világszerte lazítást látunk, az állam a gazdaságélénkítés érdekében kicsit kiengedi a gyeplőt, miközben itthon szigorítás zajlik, jelentősen szorítják le a költségvetési hiányt. Csakhogy Magyarország 2006-ig olyan gazdaságpolitikát folytatott, "amit civilizált országban nem szokás" - mondta Tardos Gergely. Ennek következtében bizalomhiány alakult ki Magyarországgal szemben, az állampapírpiacon 12 százalékos kamatra sem kell senkinek a magyar eszköz, az amerikait meg megveszik egy százalékon is.

A kamatemelés sokaknak drága, ismeri el az elemző. Ugyanakkor olyan időszakban, amikor az látszik, hogy zajlik a tőkekivonás, masszív spekuláció folyik a forint ellen, nehéz azt mondani, hogy nem kell kamatemelés. Magyarországnak az általános válságban külön csatát kell vívnia a bizalomért, és ennek ára a költségvetési és monetáris szigor.

Óvatosan, óvatosan

Rendkívül óvatos lesz a jegybank Duronelly Péter szerint is. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egyértelmű, hogy a mostani kamatszintet, illetve annak közeljövőbeli alakulását nem az inflációs célkitűzés elérése, hanem a pénzügyi és az ehhez szükséges árfolyamstabilitás megteremtése irányítja (ami persze ugyancsak előfeltétele az infláció leszorításának is). Duronelly Péter is úgy véli, még idén elkezdődhet a kamatcsökkentés, de jövőre is átcsúszhat az első vágás, az a kérdés, mikor teremtődnek meg ehhez a feltételek. Utóbbiak közül a szakértő a bankközi likviditás, a bankok egymás közötti hitelezésének feléledését tartja elsődlegesnek a piacok megnyugvásához. Ma még azt látjuk, hogy a bankszektor itthon és szerte Európában a jegybankokhoz viszi a pénzét.

A jegybank óvatos lépéseire számít Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője, aki szerint korántsem biztos, hogy a monetáris tanács már a soron következő kamatdöntő ülésén csökkenti az alapkamatot. December végén viszont akár 2 százalékpontot is visszavehetnek az október 22-i, rendkívüli, 3 százalékpontos emelésből. Sarkadi Szabó ezzel együtt arra számít, hogy a forint árfolyama rövid távon folytatja az erősödést, és középtávon, a jövő év közepéig, nagy kilengésekkel, de a mostaninál erősebb szintre emelkedik.