Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A növekedési kilátások ugyan romlottak és az olajár is tovább korrigált lefelé augusztus óta, s ez elősegíthetné az infláció gyorsabb ütemű mérséklődését. Azonban többek között az energiaárak volatilitása, valamint a globális pénzügyi válság és a belpolitikai események okozta kockázati prémiumok emelkedése vezetett a bizonytalanságok növekedéséhez. Emiatt a tanács nem változtat a kiváró, semleges álláspontján - véli Gárgyán Eszter, a Citibank szakértője.
Hasonlóan vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője is, aki szerint leghamarabb 2009 első negyedévében kezdődhet meg a csökkenő trend. Az MNB a kommunikációjában egyértelműen leszögezte, hogy vágásra csak akkor kerülhet sor, ha az infláció felfelé mutató kockázatai egyértelműen csökkentek, márpedig a forint erősödése kifulladt, s a külső környezet alakulása is a tartást támasztja alá.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a fogyasztóiár-index kissé mérséklődött, a maginfláció lejjebb csúszott, és a béradatok sem okoztak csalódást - vázolta fel Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az inflációs folyamatokkal kapcsolatban a jegybankárok is egyetértettek abban, hogy a kilátások valamelyest javultak az elmúlt időszakban, az MNB szakértőinek augusztusi előrejelzése körül a kockázatok kiegyenlítettebbé váltak, azonban az árindexre nehezedő kockázatokat is kiemelte az augusztusi kamatmeghatározó ülés jegyzőkönyve. Így az elemző még idénre várja a monetáris kondíciók enyhítését, azonban ha a globális befektetői hangulat törékeny marad, akkor tényleg jövő év elejére tolódhat az első kamatcsökkentés.
Az év végére várt prognózisaikon ugyan nem változtattak augusztus óta az elemzők, azaz még mindig elsősorban a hazai folyamatok megítélésében lévő eltérések magyarázzák, hogy ki mikorra várja az első vágás időpontját, abban teljes az egyetértés, hogy ha a pénz- és tőkepiacok nem nyugodnak meg, akkor év végéig is kitarthat a 8,5 százalékos jegybanki alapkamat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
