Történelmi mélyponton a kis cégek kilátásai

Soha nem látott mélységben van az Ecostat konjunktúraindexe: a kkv-k, a legnagyobb száz cég és a lakosság várakozásai alapján képzett mutató értéke – a 2004-es átlagot véve 100 százaléknak – 71,1 százalék lett (az elmúlt két évben az index 85 és 102 százalék között változott). A legmélyebben a kis- és középvállalkozói várakozások vannak, ezek mértéke az idei utolsó negyedévben 67,1 százalékra süllyedt – ilyen alacsonyan még nem volt a kkv-k konjunktúraindexe a felmérés kezdete óta. A decemberi mutató ennél is rosszabb, és a novemberi 62 százaléknál is alacsonyabb, mindössze 61,7 százalék lett.

Válság, pangás, állástalanság

Az Ecostat elemzői szerint a gazdaság szereplőinek gyenge üzleti várakozásai a kül- és belföldi piacok pangásával, a termelés lassulásával, a munkalehetőségek szűkülésével és a hitelek drágulásával áll összefüggésben. A lakossági várakozások jelentős visszaesése a háztartások pénzügyi-gazdasági helyzetének romlásának, valamint a munkanélküliség várható növekedésének a következménye.

Októberben mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok körében 6-7 százalékpontos bizalomvesztést mértek. A havi indexek erőteljes visszaesése novemberben következett be, mindkét szektor konjunktúra-mutatója 15-20 százalékos csökkenéssel mélypontjára esett.

Decemberben a Top100 csoportban a pénzügyi válság első sokkszerű hatását pozitív irányú korrekció követte, az index a 60,6 százalékról 73,7 százalékra, az októberi szint (79 százalék) közelébe emelkedett. A hazai kis-és középvállalatoknál az üzleti várakozások novemberben erőteljesen csökkentek, decemberben ezen az alacsony szinten maradtak – olvasható a konjunktúraindexről készített elemzésben.

Az elmúlt három hónap teljesítményéről nyilatkozva a kkv-nak mindössze 20 százaléka számolt be növekedésről, csökkenő teljesítményt csaknem kétszer ennyien (36 százalék) jeleztek. A rövid távú termelési előrejelzés szerint bővüléssel számol a kkv-k mintegy 19 százaléka, 43 százalékuk viszont teljesítménye visszaesésétől tart. A vállalatok fejlődését hátráltató külső tényezők között a cégek a magas szintű adóterhelést, a bizonytalan gazdálkodási feltételeket és a gyenge fizetőképes keresletet jelölték meg.

Minden tizedik vár bővülést

A döntően belföldi piacokra termelő szektor vállalkozásainak mindössze 11 százaléka kalkulál bővülő kereslettel, csökkenést 43 százalékuk feltételez. A középvállalati kör 8-9 százaléka bízik az export kereslet élénkülésében, korábbi piacai beszűkülését 29 százalékuk vélelmezi. A kkv-szektor beruházási aktivitása negyedéves átlagban 30 százalék, ami jóval elmarad a korábbi szinttől, és fél éven belül gyengülő anyagi helyzettől tart minden második cég.

A nagyvállalatok jelzése alapján 44 százalékuk termelése érdemben nem változott, teljesítménye bővüléséről egyötödük adott számot. A teljesítménye rövid távú jövőbeni változását három hónap átlagában 25 százalékuk növelhetőnek, 45 százalékuk viszont csökkenőnek ítéli, jelentős hónaponkénti ingadozás mellett. Az értékesítési lehetőségek bővülésében bizakodó cégek aránya negyedév alatt 24 százalékról 14 százalékra csökkent, a pesszimista cégeké ugyanakkor 22 százalékról 30 százalékra emelkedett.