Gyurcsány szerint nem lesz választási költségvetés

Csütörtökön ismertette a jövő évi költségvetés főbb elemeit és elveit a kormányfő és a pénzügyminiszter. A minisztériumoknak az eddig nyilvánosságra került adatok szerint megközelítőleg 300 milliárd forinttal kell csökkenteniük a működési költségeiket, emellett megvonják a hazai pályázati kereteket is, hogy biztosítsák az adócsökkentés és a hiány lefaragásának költségeit.

Nem választási

A kormány szerint a magyar gazdaság jövőre megközelítőleg 4 százalékkal növekszik, az infláció 2 százalékos lesz 2006-ban, míg a nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált, eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány az idei 3,6 százalékról 2,9 százalékra csökken (a pénzügyminiszter közlése szerint a pénzforgalmi hiány 4,1-4,2 százalék lesz). Ezek azok a főbb sarokszámok, amelyek mentén a pénzügyminisztérium elkészítette a jövő évi költségvetés tervezetét.

A kormány tervei szerint 3 százalékos lesz a reálbérek növekedésse és 4 százalékos a nyugdíjak vásárlóértékének az emelkedése. A kabinet 70 dollár alatti kőolajárral tervez. Ez utóbbi azért fontos, mert ettől függ többek között a gáz és a benzin ára, valamint számottevően befolyásolja a gázárkompenzáció költségeit is. Bár az egyes tárcákkal még most kezdi az egyeztetést a PM, a kormányfő csütörtökön ismertette a büdzsé alapelveit.

Gyurcsány Ferenc szerint a biztonság, az igazságosság és a bátorság költségvetését készítik el. Aláhúzta ugyanakkor, hogy az egyes területek támogatásának jelentős növelése ellenére nem készül választási büdzsé, annak ugyanis szerinte sem politikai, sem gazdasági értelme nincsen.

A tavasszal megfogalmazott társadalompolitikai prioritások és a 100 lépés program jegyében csökkennek az adók, mintegy 30 milliárd forinttal emelkednek a családtámogatások, amelyek összege így megközelíti a 340 milliárd forintot. A lakástámogatásokat mindössze 7 milliárd forinttal 254 milliárdra növelik. A mezőgazdaságnak adott pénzek viszont 27 százalékkal, 328-ról 418 milliárd forintra emelkednek, ebből a pénzből 250 milliárd uniós, míg 168 milliárd hazai forrás.

Államigazgatási lefaragások

A támogatások növelésének és az adócsökkentésből fakadó 200 milliárd forintos bevételkiesésnek a fedezetét elsősorban az igazgatási kiadások lefaragásával teremtené elő a kormány. Az egész államigazgatásra körülbelül 300 milliárddal jut kevesebb, mint idén - ez nagyjából másfélszerese annak, mint amennyiről a kormányzati politikusok korábban beszéltek.

Veres János pénzügyminiszter szerint azoknak a minisztériumoknak a költségvetése csökken jelentősen, ahol magas a működési költségek aránya. Az idei költségvetés alapján úgy tűnik, hogy - bár a kormányfő hangsúlyozta: nullabázisú, vagyis nem a korábbi adatokból kiinduló büdzsét készítenek - az Index korábbi információinak lényegében megfelelően a gazdasági, az agrár és az oktatási tárca, valamint a belügyminisztérium költségeit csökkentik jelentősen.

Központilag előírt létszámcsökkentést ugyanakkor nem irányzott előre a pénzügyminisztérium. Az egyes minisztérium vezetőinek a felelőssége, hogy a rendelkezésükre álló keretből milyen intézkedésekkel tudják ellátni a feladatokat.

A fejezeti kezelésű előirányzatok ugyan nem tűnnek el, viszont megszűnik az a mintegy 120 milliárd forintnyi pályázati alap, amelyből kizárólag hazai forrásból finanszírozott projekteket fizettek ki. Az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések értéke viszont 267 milliárd forintról 570 milliárdra emelkedhet a pályázati keretek optimális felhasználása esetén.

Mégis ötszázmilliárdot kell megspórolni?

Noha még csak kevés számot hoztak nyilvánosságra, azt biztosan lehet tudni, hogy a kormányzatnak jelentősen át kell csoportosítani egyes kiadásokat, valamint mérsékelni kell a működési költségeit. A nyár elején bejelentett adócsökkentési csomag miatt 300 milliárd forinttal csökken az adóterhelés, ami 200 milliárd forintos állami bevételcsökkenést jelent (a különbözetet a kormány az adócsökkenésből fakadó forgalomnövekedéssel magyarázza, elemzők szerint túlságosan optimistán).

A kormánynak emellett összegszerűen nagyjából 165 milliárd forinttal kell visszafognia a kiadásokat, hogy teljesíthesse a 2,9 százalékos GDP-arányos hiányt. Ennek feltétele, hogy a gazdaság növekedése valóban elérje a 4 százalékot. Ha csak 3,5 százalékkal bővül a GDP, akkor az arány tartása érdekében a kiadásoknak 170 milliárdnál többel kell csökkenniük.

A kormány kiemelt társadalompolitikai céljainak teljesítéséhez kapcsolódó dotációk (a már említett család-, lakás- és agrártámogatás, valamint a felsőoktatásnak szánt plusz 15 milliárd forint) összesen nagyjából 140 milliárd forintos kiadásbővülést jelentenek. Ha ezt hozzáadjuk a legalább 200 milliárdos bevételkieséshez és a 165-170 milliárdos hiánycsökkentési kényszerhez, nagyjából 500 milliárd forintos tételt kapunk - ennyit kell megspórolnia a költségvetésnek 2006-ban. Ez a szám lényegében megegyezik a szakértők által már nyár elején prognosztizált összeggel.