Márta, Flóra
21 °C
34 °C

A túlélésért küzdenek a hûtõ- és konzerviparban

2008.07.28. 07:12
A tartósan erõs forint a tönk szélére juttathatja az egyébként is a jövedelmezõség határán mozgó hazai zöldség- és gyümölcsfeldolgozó konzerv- és hûtõipart. Mivel mindkettõ alapvetõen magyar alapanyagból állítja elõ és 60-70 százalékban exportálja termékeit, az erõs forint gyakorlatilag veszteségessé teszi és ellehetetleníti az ágazatban eddig talpon maradt vállalkozásokat.

A hûtõ- és konzervipari cégek kettõs negatív árspirálba kerültek, mivel miközben az energiáért és az üzemanyagokért világpiaci árat kell fizetni, addig az értékesítési árakat az erõs forintárfolyam alapjaiban befolyásolja. Az erõs forint a jövedelmezõséget rontja és elviszi az európai piacokon elért néhány százalékos áremelés hatását. Ugyanakkor – mondta Cseh László, a Magyar Hûtõ- és Konzervipari Szövetség elnöke – a belföldi piacon is veszítenek, mert az egyre olcsóbbá váló importáruval szemben is versenyhátrányba kerültek. Ez a helyzet a fogyasztók számára is csak átmenetileg jelent elõnyt, hiszen a vesztes pozíció hatása hosszabb távon mind a feldolgozók, mind az alapanyag-termelõk ellehetetlenülését eredményezi.

Egy, az Agrár-Európa Kft. által a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint az élelmiszeripar jövedelmezõsége hivatalosan nyolc százalék körüli – ebbõl persze nem árt levonni a nagy kereskedelmi láncok által kért visszatérítéseket, polcpénzeket, egyebeket –, ezeket leszámítva már csak két százalék körüli az élelmiszergyártók eredményessége. Ágazati szereplõk egybehangzó vélekedése szerint ezt a két százalékot az idén mindenképp mínuszba fordítja a forint-euró árfolyamának alakulása (10 százalékkal erõsödött a hazai fizetõeszköz az utóbbi hónapokban).

A konzervboboz is drágul

Emellett drágultak az alapanyagok, valamint az energia és az üzemanyagok is. Utóbbi csak az idén 20 százalékkal lett drágább, márpedig ez a gyárak összköltségének 10-15 százalékát teszi ki. Az idén a meggy kivételével valamennyi, nagyobb mennyiségben feldolgozott zöldség-gyümölcs többe kerül: az eddig feldolgozott termékek esetében 20-30 százalékos volt az alapanyagok áremelkedése. Mivel az acél világpiaci ára is szárnyal, ezért már a dobozgyártók, -szállítók is jelezték áremelési szándékukat. A konzervgyárakat mindez azért érinti nagyon hátrányosan, mert szezon közepén, a megkötött szerzõdések ellenére próbálják elérni céljukat a beszállítók. A cégek pedig egyszerûen nem rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy mindezt kigazdálkodják.

Az utóbbi 6-8 évben erõteljesen csökkent mind a konzerviparban, mind a hûtõiparban tevékenykedõ magyar tulajdonú vagy Magyarországon termelõ vállalkozások száma: ebben a felszámolások és csõdök éppúgy szerepet játszottak, mint a felvásárlások. A jövõben pedig további koncentráció várható Cseh László szerint. Jelenleg 16-18 konzervgyár, valamint hat nagyobb, illetve 4-5 kisebb hûtõház üzemel Magyarországon. A konzerv- és hûtõipar évi 800 ezer-1 millió tonnás kibocsátással mûködik és 110-120 milliárd forint körüli forgalmat bonyolít le. A hûtõipar külön évi 200 ezer tonnányi árut állít elõ, és mintegy 30 milliárd körül alakul a bevétele. A két feldolgozóágazat gyárai az éves árbevételükbõl mintegy 60 milliárdot az alapanyag-termelõknek fizetnek ki.

A zöldség- és gyümölcsfélékkel foglalkozó feldolgozóipari cégek helyzetét az is rontja, hogy az utóbbi években a gabona- és olajnövények termelésébõl származó jövedelemtöbblet egyre több alapanyag-termelõt késztetett a nagyobb kockázatot és több élõmunkát igénylõ ágazatok területének csökkentésére. Az elmúlt években például marginálissá vált a hagyma és a gyökérzöldségek feldolgozása. A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) információi szerint évek óta alig változtak az átvételi árak. Sok feldolgozó például importból fedezi alapanyag-szükségletét. Változóban vannak a fogyasztói szokások is, mivel a fogyasztók ezeket a termékeket mindinkább a friss piacról szerzik be és nem a gyorsfagyasztott vagy konzervárut vásárolják.

Ez alól talán csak két alaptermék –- a csemegekukorica és a zöldborsó –, a kivétel, mivel esetükben a termelõk és feldolgozók számára is megfelelõ piaci pozíció és árszint kialakítására nyílt lehetõség. A bogyósgyümölcsöket feldolgozó kisebb cégek azonban a késztermék iránti kereslet hektikus alakulása miatt egyre inkább alapanyaghiánnyal néznek majd szembe, mivel nagyon sok kisebb termelõ felhagyott addigi tevékenységével. A legtöbb feldolgozóipari cég igyekszik a vertikális integráció erõsítésével biztosítani alapanyag-ellátását: szerzõdésekkel, olykor vetõmaggal vagy a betakarításhoz szükséges gépek rendelkezésre bocsátásával segíti és köti magához a termelõket. Egy-egy gyár alapanyag-ellátását a szélsõségesen változékony idõjárás még így is megzavarhatja. A megoldást a teljes termékpályák összehangolt fejlesztése jelentheti: olyan rendszer kialakítására és fenntartására van szükség, ahol hosszú távon biztosítható a termelõk és feldolgozók jövedelemérdekeltsége és kiküszöbölhetõ az alapanyag-termelés hektikussága - mondta az elnök.