Leghátul kullogunk az euró felé

Magyarország az egyetlen olyan ország az eurócsatlakozásra váró tagállamok közül, amelyik egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesít, és amelynek jövőre sincs esélye egyetlen kritiréium szerinti referencia értéket elérni - derül ki az Európai Központi Bank kétévente közzétett konvergenciajelentéséből. A beszámolóban ezúttal nem szerepel az idén egyszer már külön vizsgált Litvánia, így most a jelentésben "csak" a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Svédország áll előttünk. Az EKB ugyan rangsort nem állít fel, azt azonban megállapítja: az úgynevezett "eltéréssel rendelkező" országok - azaz amelyek nem teljesítik a csatlakozás feltételeit - eltérő eredményességgel haladnak az euró bevezetése felé.

A Bizottság által Szlovénia 2006. március 2-i kérésére, majd röviddel ezután Litvánia kérésére összeállított egyedi konvergenciajelentés megállapította, hogy Szlovénia valamennyi feltételt teljesíti és 2007. január 1-jén bevezetheti az eurót, ezzel szemben Litvánia státusa változatlan marad. A Tanács 2006 júliusában jóváhagyta a Bizottság megállapításait. (Svédország a csatlakozás valamennyi előírásának megfelel, ám többször népszavazáson utasították el a közös pénz bevezetését.)

Infláció

Az éves átlagos inflációs ráta négy ország esetében maradt a 2006 októberében 2,8 százalékos referenciaérték alatt. Az árstabilitási kritériumot teljesítő négy ország a következő: a Cseh Köztársaság, Ciprus, Lengyelország és Svédország.

Költségvetési egyenleg

A költségvetési egyenlegre vonatkozó kritérium akkor teljesül, ha az adott ország nem esik a túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozat hatálya alá. A kilenc vizsgált tagállam közül jelenleg négy ország, nevezetesen Észtország, Ciprus, Lettország és Svédország teljesíti a kritériumot. Ugyanakkor idei előrejelzés szerint már a háromszázalékos limit alatt teljesít Lengyelország (ők már 2005-ben is) és Málta, Csehország pedig a tavalyi 3,6 után az idén 3,5 százalékos hiányt vár.

Árfolyamstabilitás

A Szerződésben előírt árfolyamstabilitási feltétel szerint az árfolyamnak legalább két éven át árfolyam-mechanizmus (ERM II) normális ingadozási sávján belül kell maradnia, jelentősebb zavarok, és főként az euróval szembeni leértékelés nélkül. A kilenc vizsgált ország közül az ERM II-ben a legrégebb óta részt vevő Észtország az egyetlen, amely teljesíti az árfolyamstabilitási kritériumot. Az ERM II-ben részt vesz még Ciprus, Málta és Lettország (2005. május 2-tól), valamint Szlovákia (2005. november 28-tól).

Hosszú távú kamatlábak

A kilenc vizsgált ország közül csak Magyarország nem teljesíti a kamatláb-kritériumot, amely szerint a vizsgálat előtti évben az átlagos hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az árstabilitási szempontból legjobban teljesítő - legfeljebb - három ország kamatlábait. Az egy éves átlagos hosszú távú kamatlábak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Svédország esetében maradtak a (2006 októberében 6,2%-os) referenciaérték alatt. Észtország esetében nem áll rendelkezésre olyan irányadó hosszú távú államkötvény vagy más összehasonlítható értékpapír, amelynek segítségével a konvergencia a hosszú távú kamatlábak tekintetében értékelhető lenne; mindazonáltal nincs ok arra a feltételezésre, hogy az ország nem teljesítené a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.

Magyarország, te csodás

Magyarország a túlzott hiány állapotában van - állapítja meg a jelentés. A 2005-ös referenciaévben Magyarország költségvetési hiánya a GDP 7,8 százalékának felelt meg, vagyis jóval meghaladta a referenciaértéket. Az Európai Bizottság 2006-ra vonatkozó előrejelzése szerint a hiány a GDP 10,1 százalékára fog nőni. A GDP-arányos adósságállomány 2005-ben 61,7 százalékot tett ki, és az előrejelzés szerint 2006-ban 67,6 százalékra emelkedik, azaz továbbra is meghaladja a 60 százalékos referenciaértéket. További konszolidáció szükséges, amennyiben Magyarország a GDP 3 százalékának megfelelő referenciaérték alá kívánja vinni a hiányt, és meg akar felelni a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott középtávú célnak, amelyet a 2006 szeptemberi konvergenciaprogramban a GDP 0,5-1 százaléka körüli, ideiglenes intézkedésektől megtisztított, ciklikusan kiigazított hiányként számszerűsítettek.

Nyugdíjreformot, de most

Az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága és az Európai Bizottság legfrissebb prognózisai szerint 2050-ig Magyarországon várhatóan számottevően nőni fognak, és - a múltban megvalósított strukturális nyugdíjreformok ellenére - a GDP 7,0 százalékpontját teszik majd ki az életkorral kapcsolatos közkiadások - emeli ki külön is az EKB, mint lehetséges veszélyforrást. A jelentés szerint "könnyebb lesz ezzel a teherrel megbirkózni, ha az állami pénzügyekben elegendő mozgásteret hoznak létre még azon időszak előtt, amikorra a demográfiai helyzet rosszabbodását prognosztizálják". Ismeretes, ez a jelentésben szereplő időszak a következő évtized első éveire tehető, amikor az ún. ratkó-generáció tagjai nagy számban nyugdíjba vonulnak.

A recept

Mindent egybevetve, a fenntartható konvergencia magas szintjének elérése érdekében Magyarország számára döntő lesz, hogy ambiciózus és hiteles fiskális konszolidációs intézkedéseket valósítson meg, különös tekintettel a kiadások fenntartható csökkentésére és a fiskális teljesítmény kézzelfogható javítására - áll az EKB Magyarországról szóló értékelésben. A jelentés szerint ez ugyancsak segítene a kereslet által gerjesztett inflációs nyomás ellensúlyozásában. Ezen túlmenően fontos a hálózati iparágak liberalizációjának befejezése, és intézkedéseket kell tenni Magyarország viszonylag alacsony foglalkoztatási rátájának növelése érdekében, például a munkaerő magas adóterhének csökkentésével, a munkaerő mobilitásának növelésével, valamint azzal, hogy az oktatás jobban feleljen meg a piac igényeinek. Ez hozzájárulna a potenciális növekedés emeléséhez és a bérnyomás féken tartásához.

A béremeléseknek összhangban kellene lenniük a munka termelékenységének növekedésével, figyelembe véve a munkanélküliségi rátát és a konkurens országokban zajló eseményeket. Megfelelő monetáris politikával párosulva az ilyen intézkedések segíteni fognak egy árstabilitáshoz vezető környezet elérésében, valamint hozzájárulnak a versenyképesség és a foglalkoztatás növeléséhez.