Négyszázmilliárdba kerül az adócsökkentés?

Szkeptikus a kormányfő által június végén bejelentett adócsökkentés megvalósíthatóságával kapcsolatban a Kopint-Datorg Rt. A gazdaságkutató cég csütörtökön tette közzé idei második konjunktúrajelentését, amelyben az adóreform jövő évi bevezethetőségét kétségesnek, a kormányzat ezzel kapcsolatos számírásait alulbecsültnek nevezik.

Még mindig magas a bérek adóterhe

A Kopint szerint - összhangban az adóreform-bizottság által tavasszal leírtakkal - egy százalékpontos áfacsökkentés 45-50 milliárdba, így az 5 százalékpontos változtatás 225-250 milliárd forintba kerülne. Ezt ugyan némileg enyhíti a dohánytermékek és alkoholos italok jövedéki és a gépjárművek regisztrációs adójának emelése, ám az a kutatók szerint legfeljebb néhány tízmilliárdos tételt jelenthet. Ezért elhibázottnak érzik a pénzügyminisztériumnak azt a számítását, hogy az áfacsökkentés mindössze 166 milliárd forintot vesz el a büdzséből.

A Kopint elemzői szerint az adócsökkentési program tehát nem 300, hanem legalább 400 milliárd forintos költségvetési hatással járnának, és úgy vélik: "ennek kompenzálására kevés az esély". Ezért szerintük "érdemes lenne megfontolni az adócsökkentési program időbeni széthúzását", és jövőre vagy csak az áfát, vagy csak az szjá-t csökkentenék.

Utóbbit azért kellene mérsékelni, mert az elmúlt évek adó- és járulékcsökkentései ellenére a magyar bérek adóztatásának mértéke még mindig meghaladja a környező országok átlagát. Az OECD adatai szerint 2001-ben 51 százalékos volt a magyarországi bérek adóterhelése, ami 2004-re 46 százalékra csökkent, és amit az idei és jövő évre tervezett adószabályok további 1-2 százalékponttal mérsékelhetnek. Ugyanakkor Lengyelországban és Csehországban ez az arány már ma is 42-43 százalék, Szlovákiában csak 41. A magyarországinál a közép-európai országok közül csak a német bérek adóterhe magasabb - jelenleg is 50 százalék fölötti -, de vannak olyan uniós tagállamok, ahol a 40 százalékot sem éri el, Görögországban például csak 35 százalékos a bérek adó- és járulékterhe.

Nem lesz 2 százalékos infláció?

Ezzel együtt a Kopint továbbra is az áfakulcsok csökkentése melletti érveket találja a legerősebbnek, bár elismerik, hogy ennek van a legkisebb hatása a versenyképesség alakulására. Az áfamódosítás inflációt csökkentő hatásával kapcsolatban is szkeptikusak. A Kopint érdemben nem módosította a pénzromlás 2006-os mértékére vonatkozó előrejelzéseit, továbbra is 3,2 százalékos inflációt várnak, holott a pénzügyminiszter szerint az 2 százalékosra csökken a felső áfakulcs változtatásának köszönhetően.

A konjunktúrajelentés más makrogazdasági előrejelzéseken sem változtatott jelentősen, amin igen, azok jobbára kedvezőtlenebb tendenciákra utalnak.

A kutatók továbbra is úgy számolnak, hogy idén 3,6 százalékos lesz a gazdaság (a GDP) növekedése, míg jövőre 3,8 százalékos. Az ipari termelés éves idei növekedésével kapcsolatos várakozásaikat 7-ről 6,5 százalékra csökkentették, az ugyancsak 7 százalékos idei munkanélküliségi prognózisukat 7,2 százalékra emelték. Jövőre tovább növekedhet az állástalanok száma: a konjunktúrajelentés 2006-ra 7,5 százalékos munkanélküliséggel számol.

A deficit több lesz a vártnál

Az államháztartási hiány mértékét is alulbecsüli a PM a Kopint elemzői szerint. A mostani konjunktúrajelentésben tovább rontották - GDP-arányosan 5-ről 5,4 százalékra változtatták - a hiány-előrejelzést, miután a deficit már félévkor meghaladta az éves előirányzat 96 százalékát. Nyugdíjpénztári korrekcióval 4,1-ről 4,5 százalékra nőtt az idei évre szóló deficitprognózis, míg a jövő évit változatlanul 3,8 százalékon hagyták.