Négy százalékos drágulást hoz Gyurcsány

Az idei és a 2007-es folyamatokat előrejelző konjunktúrajelentésében a Kopint-Datorg abból indult ki, hogy a szeptember közepén kirobbant politikai feszültség, az elkúrtuk-válság nem eszkalálódik, annak nem lesz jelentős hatása a gazdasági folyamatokra. A kutatók szerint egyelőre ugyan még nehéz megítélni, hogy a belpolitikai események milyen mértékben befolyásolják a magyar gazdaság kilátásait, de úgy érzik, hogy az eddig történtek még nem okoztak súlyos károkat.

Reformok nélkül nincs tovább

A Kopint prognózisa szerint a 2007-es év makrogazdasági pályáját döntően a stabilizációs csomag és az államreform elindítása fogja meghatározni. Bár Palócz Éva tudományos vezérigazgató-helyettes szerint a jövő évi hiányt egyelőre nem lehet megalapozottan előrejelezni, fegyelmezett fiskális politikával, kellő megalapozottság mellett nagy csoda nélkül is tartható a pénzügyminisztérium által megfogalmazott 6,8 százalékos GDP-arányos deficit.

A kutatók szerint a konvergenciaterv nem érinti a jóléti kiadásokat, a GDP-hez viszonyítva 2008-ig is emelkedik a nyugdíjra és szociális ellátásokra fordított pénzek mennyisége. Kérdésesnek nevezik, hogy a terv technikailag végrehajtható-e, hiszen ha az államigazgatási kiadásokat - az érintettek eddig is hatékony ellenállása miatt - nem tudják lefaragni, akkor mégis a szociális ellátásokat kell csökkenteni, ami viszont komoly társadalmi ellenállást eredményezhet.

A konjunktúrajelentés szerint a konvergenciaterv rendkívül erőteljes, "szinte példa nélküli stabilizációs programot irányoz elő", annak 2008-as teljesítéséhez már el kell kezdeni a reformokat. A nagy elosztórendszerek átalakítását, a reformokat és a rövid távú hiánycsökkentést szolgáló kiigazítást el kell választani egymástól - mondta Palócz Éva.

Lassító csomag

A konvergenciaterv első próbája a jövő évi költségvetés elfogadása lesz, de ha sikerül is tartani a 2007-es hiánycsökkentést, a stabilizációs program szintén súlyos ára lesz. A Kopint tovább csökkentette mind az idei, mind a 2007-es gazdasági növekedésre vonatkozó prognózist. Előrejelzésük szerint idén 4 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal nő majd a gazdaság (a nyár konjunktúrajelentésben még 4,3 és 3 százalék szerepelt). Az idei GDP-növekedést nem a politikai válság, hanem a vártnál rosszabb évközi beruházási adatok miatt módosították.

A 2007-es GDP-előrejelzés ugyan kisebb a korábbi prognózisnál, ám így is kedvezőbb a hivatalos kormányzati várakozásnál (a konvergenciaprogramban 2,2 százalékos GDP-bővülésre számít a kormány). Ennek az az oka, hogy a Kopint szerint a lakossági fogyasztás 0,7 százalékos csökkenését az importbővülés visszaesése kíséri. A behozatal szerintük jövőre csak 6,5 százalékkal fog bővülni (nyáron még 6,8 százalékot jósoltak), míg a kivitel 9,9 százalékkal lehet nagyobb jövőre, mint idén.

A külkereskedelemben már idén is kedvező folyamatok kezdődtek, így a mérleghiány a korábban jósolt 2,7 milliárd helyett várhatóan csak 2,5 milliárd forint lesz. Jövőre további javulást, és 1 milliárd euróra mérséklődő külkerhiányt várnak a Kopint elemzői. Nem változtatták a 8 százalékos munkanélküliségre vonatkozó prognózist, mint ahogyan azt sem, hogy a foglalkoztatottság jövőre nem fog bővülni.

Jobban élünk, mint egy év múlva

A mutatók többsége ugyanakkor romlani fog jövőre, derül ki a konjunktúrajelentésből. A Kopint szerint a stabilizációs csomag jelentős "közvetlen áremelő hatással bír", aminek mértéke idén 1, míg jövőre 3 százalék lehet. A fogyasztói árszint így jövőre 5,8 százalékkal emelkedhet, míg nyáron 5,5 százalékos inflációt vártak. Az emelés azért volt csak ilyen mértékű, mert a Kopint szerint az adók és elvonások emelésének közvetett, tovagyűrűző hatását valamilyen mértékben enyhítheti a reálkeresetek csökkenésének keresletszűkítő hatása.

A konjunktúrajelentésben az idei éves árindex-növekedésre vonatkozó előrejelzést is emelték. A jelentés elkészítésekor még 3,5 százalékot vártak a korábbi 3,4 százalék helyett, a szerdán megjelent inflációs adatok miatt azonban a jelentést bemutató sajtótájékoztatón már 3,8 százalékos árindex-emelkedést jeleztek előre.

A reálkeresetek ugyanis csökkenni fognak, méghozzá nem is kicsit. Míg az IMF szeptemberben csak 0,7 százalékos reálbércsökkenést jelzett előre, a Kopint már nyáron 1,5 százalékos mínuszt jósolt. Most ezt megduplázták, arra számítanak, hogy a béremelések üteme 3 százalékkal fog elmaradni az inflációtól, így a lakossági megtakarítások továbbra is a 4,7-4,8 százalékos szinten maradhatnak. A reálbércsökkenés indokolja a lakossági magánfogyasztás 0,7 százalékos csökkenését, de a közösségi fogyasztás visszaesése ennél is nagyobb lesz: idén 2 százalékos (miközben a lakossági fogyasztás még 1,7 százalékkal nő), míg jövőre már 5 százalékos visszaesés várható.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!